Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis

2015-04-07

K

ISEBBSÉGI S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. ÁPRILIS

7. 15 a véres hétfő és kedd története. Azé a történelemé, amely elemi erővel szólt bele mindennapi

életünkbe. Íme a sűrített krónika 1990. március 19-éről és 20-áról …” (Háromszék) C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  A jogfosztások ellen tiltakoztak felvidéki magyar fiatalok Kassán Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony/Kassa, 2015. április 5., vasárnap (MTI) - A volt Csehszlovákia területén élő németek és magyarok

kollektív háborús bűnösségét deklaráló, és a Benes-dekrétumok által megvalósított jogfosztások alapjául szolgáló,

máig felül nem bírált kassai kormányprogram ellen tiltakoztak felvidéki magyar fiatalok a dokumentum

elfogadásának hetvenedik évfordulóján Kassán vasárnap. A Via Nova ICS felvidéki magyar ifjúsági szervezet által kezdeményezett megmozdulás néhány tucat

résztvevője a kormányprogram elfogadásának egykori helyszínén, a régi kassai vármegyeháza előtt gyűlt össze,

hogy tiltakozzon a jogi szempontból hét évtized múltán is érvényben lévő rendelkezések ellen. A tiltakozók "Hetven éve háborús bűnösök vagyunk, most már békét akarunk" és "Le a kassai kormánypogrommal", illetve "Rehabilitációt Esterházynak" és hasonló feliratú transzparenseket emeltek a

magasba. Az összegyűltek a mellükre tűzve viselték a mártír gróf Esterházy János egykori rabszámát, illetve egy

sárga M betűt is. Ez utóbbival arra emlékeztettek, hogy a kitelepítés előtti napokban a felvidéki magyaroknak

ilyen megjelölést kellett hordaniuk. A régi kassai vármegyeháza előtt Gubík László, a Via Nova ICS elnöke mondott beszédet, ebben hangsúlyozta:

hetven év után már legfőbb ideje, hogy a felvidéki magyarságról lemossák a háborús bűnösség bélyegét, és

bocsánatot kérjenek a közösséget ért jogfosztásért. Az összegyűltek a beszéd után átvonultak a Csáky-Dessewffy-palota udvarába, ahol megkoszorúzták Esterházy

János szobrát, majd felolvasták a gróf 1944-ben írt, az akkori Magyar Hírlapban közölt húsvéti gondolatait.

Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai

magyarok megmaradásáért és jogaiért. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a

fasizmussal való együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. A súlyosan

beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Gubík László a rendezvényt követően az MTI-nek azt mondta: bár nincsenek vérmes reményeik arról, hogy

milyen lesz a rendezvény visszhangja a szlovák, illetve a cseh közbeszédben, remélik, arra mégis felfigyel a

szlovák és a cseh politikum. "Bízom benne, hogy nem kell újabb hetven, hanem újabb hét évet sem megélnie háborús bűnösként a felvidéki

magyaroknak" - jelentette ki Gubík László. Az 1945. április 5-én az akkori csehszlovák kormány által Kassán elfogadott kormányprogram az ország

területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki. Ez a dokumentum volt az alapja Edvard

Benes csehszlovák államfő azon hírhedt elnöki dekrétumainak, amelyek alapján a második világháború után több

mint két és fél millió németet és mintegy százezer magyart fosztottak meg vagyonuktól, állampolgárságuktól és

telepítettek ki vagy üldöztek el az országból. Az úgynevezett Benes-dekrétumokat ugyan ma már gyakorlatilag nem alkalmazzák, de mivel nem

érvénytelenítették őket, továbbra is részei a és a cseh jogrendszernek. 

vissza  Porosenko: Ukrajna egységes ország marad Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti: Kijev, 2015. április 6., hétfő (MTI) - Ukrajna egységes ország marad, de készen áll népszavazásra bocsátani

államberendezkedésének kérdését - jelentette ki Petro Porosenko elnök hétfőn a parlament alkotmányreformmal

foglalkozó bizottságának első ülésén. Az államfő kijelentette, hogy tudomása szerint igen nagy, megközelítőleg 90 százalékos Ukrajna egységes

államberendezkedésének támogatottsága az ország lakosságának körében. "A decentralizációnak semmi köze a föderalizációhoz" - szögezte le az államfő. Mint korábban a kijevi vezetés

már több ízben kifejtette, az alkotmánymódosítás célja, hogy decentralizáció, azaz a központi irányítás