Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis

2015-04-04

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. ÁPRILIS

5. 13 mi történt a közösségben. Szilágyi Szabolcs e téma kapcsán készített riportjában előbb Keszeg Vilmos néprajzkutató szólalt meg. Keszeg elmondta: Torda az 1880-as évektől nagy ütemben

iparosodott, a jelenség pedig nagyszámú betelro 

 epedőt hozott magával. Viszont az 1990-es évektől az ipar teljesen megszűnt a városban, a

megélhetés nélkül maradt lakosság pedig fokozatosan külföldre vándorolt. Úgy a románok,

mint a magyarok … (Kossuth Rádió) 

 A roma nemzetiségű gyerekek életmódja, oktatásának

problémái és lehetőségei  A nemzetiségi nevelés-oktatás

számos problémával küzd: a romakérdés megoldása

Kárpátalján az elkövetkezendő idők egyik fontos feladata lesz. Az iskolából való leszakadás (és kirekesztés) a roma

gyerekeket fenyegeti elsősorban, pontosabban fogalmazva: valamennyi hátrányos helyzetű gyermeket, de különösen a

roma gyerekeket. Az okok nálunk is ugyanazok, mint a legtöbb

európai országban: az oktatási nyelv és a környező társadalom kultúrájának nem megfelelő mélységű ismerete, sok család mélyszegénysége a romaközösség oldaláról; a romák

kultúrájának nem elegendő ismerete, az iskolai előkészítés gyengesége, az iskolai környezet

barátságtalan, esetenként előítéletes és kirekesztő magatartása … Az oktatás területén

jelentkező problémák kezelése alapvető feltétel a romák helyzetének javitásában, amihez a

hatóságoknak, a többségi társadalomnak, valamint a roma közösségeknek egyaránt hozzá kell

járulniuk. Ennek tükrében került sor március 27-én Beregszászban a Felsőfokú Szakképzési

Intézetben a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai

Magyar Főiskola szervezésében a III. Nemzetközi Tudományos-módszertani Szemináriumra A

roma nemzetiségű gyerekek életmódja, oktatásának problémái és lehetőségei témában. A

szemináriumon 42 pedagógus (igazgató-helyettesek, szervező-pedagógusok, tanárok, nevelők) vett részt Kárpátalja 23 magyar-, és 3 ukrán tannyelvű intézményéből. A résztvevő pedagógusokat, előadókat dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke, Soós Katalin, a Felsőfokú Szakképzési Intézet igazgatója, dr. Baszarab Mihail, a Kárpátaljai Pedagógustovábbképző Intézet, tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató-helyettese és

Sin József, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet beregszászi tagozatának vezetője köszöntötte. A szakmai munkában Gabóda Éva, a Rákóczi Főiskola vezető-tanára és Gabóda

Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársa irányítása mellett a téma jeles

hazai és külföldi szakértői vettek részt, így többek között dr. Strédl Terézia (Selye János

Egyetem), dr. Müllner András (ELTE), dr. Lepes Josip (Újvidéki Egyetem) és munkatársai:

Csapó Mónika, Törteli Bagány Ágnes … (KárpátInfo) 

 Tizenkét tanulmány az erdélyi magyarok önszerveződéséről  Az országot mai napig érintő és meghatározó politikai és társadalmi eseménye az 1989-es rendszerváltás volt. Sokszor

azonban azt érezni, hogy 25 (idén már 26) év távlatából sem látunk tisztábban, és még mindig

nem tisztázódtak a történések. Ebben próbál segíteni a március 30-án Kolozsváron is bemutatott

Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990) című kötet, amelyet Bárdi Nándor, Gidó Attila és Novák Csaba Zoltán szerkesztettek. A cím már elárulja, hogy ezek a

tanulmányok, amelyek 12 város – Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti,

Máramarossziget, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely,

Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – történésein keresztül próbálják

magyarázni az 1989. december vége és 1990 májusa között történteket, főként a magyarok

körében végbement változásokra, eseményekre koncentrálnak. A kutatóprogram viszont 16