Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-30
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 30. 14 adott ponton beolvadjanak a román tömegbe. A történész szerint 1989 után is megmaradtak még a nyomai ennek a hozzáállásnak. Boia kiemelte, hogy egészében nézve Románia etnikai összetételében 90% körüli arányban román. De a nemzetállami projekt nemcsak a kisebbségekre volt hatással, hanem a románokra is: elmosódtak az egykor fennálló különbségek a román tartományok lakói között is. „Románia ma románabb, mint valaha volt. Ez egy olyan következtetés, amely örömmel kellene eltöltse a nacionalistáinkat. Túl sokan élnek manapság a múltban, és azt is fontos kiemelni, hogy ez sokszor csak egy képzelt történelem. Ha Erdély ma Románia része – és nem tevődik fel, hogy ne lenne az -, akkor az egyszerűen azért van, mert a románok számszerűleg többségben voltak Erdélyben” – mondta… (Transindex) Összefoglaló Orbánt nem érdekli, ha a szélsőséges pártokkal emlegetik együtt Európában a szélsőséges pártok "tartják napirenden" a halálbüntetés kérdését, erre rendre egy nagyobb tragédia után kerül sor. Orbánt nem zavarja, hogy milyen társaságba kerül. Orbán Viktor halálbüntetésről mondott szavai nagy vitát kavartak itthon és Európában egyaránt. Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz is beszélni akar ez ügyben a miniszterelnökkel, miközben a fidesz is beáll elnöke mögé – Kósa Lajos a Mokkában arról beszélt, hogy baj, hogy a rendszerváltás idején nem volt társadalmi vita a halálbüntetés eltörléséről. Miközben a rendszerváltás kultikus eseménye, a Nagy Imre-újratemetés épp egy jogtalan kivégzéssorozat rehabilitáló lezárása volt. Ma Európában a szélsőséges pártok melegítik fel a kérdést, miközben a világ államaiban a halálbüntetés fokozatos visszahúzódása figyelhető meg. Logikusan ezek a szélsőséges pártok konkrét tragédiák után érzik úgy, hogy érdemes a választók megrendülésére alapozni egy ilyen büntetőjogi kérdést … (HVG) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 MIT TUDNA MÉG EHHEZ HOZZÁTENNI A JOBBIK? „Vajon mit tudna még hozzátenni a Jobbik a Fidesz politikájához és politikai retorikájához? Nyilván sokat, hiszen minden rossznak van még rosszabb alternatívája, minden aktuálisan ismert és elképzelhető szörnyűséggel szembeállítható a még ismeretlen és elképzelhetetlen szörnyűség. A „soha többé nem történhet meg!” fogadkozás azt a szorongató tényt igyekszik leplezni, hogy térben és időben valójában semmiféle garancia nincs arra, hogy tényleg „soha többé”. Belpolitikai következményektől eltekintve, ha a Jobbik a Fidesz váltópártja, vagy akárcsak egy leendő koalíciós kormány tagja lesz – mindkettőre van esély – akkor Magyarország nem csak féligmeddig zárja ki magát a demokratikus országok közösségéből, mint most, hanem teljes egészében. De a mostani „nemzeti konzultáció” kapcsán mégis föl kell vetni a kérdést: mi a fenét tudna ehhez még hozzátenni a Jobbik? „Mi magyarok… úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk” – unalmas fordulat ez már, pedig nem csak a mérések érvényességének és megbízhatóságának alapvető módszertani 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját „Románia elrománosodott. A zsidók elmentek, a németek elmentek, és a magyarok egy része is elment az országból. Annak ellenére, hogy a magyar kisebbség még mindig fontosnak számít, sokkal kevésbé meghatározó, mint egykor. A magyarok aránya a két világháború közötti időszaktól kezdve a mai napig minden évtizedben, de mondhatnám, hogy minden évben csökkent.” Lucian Boia
