Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 28. 14 Duray Miklós: Rátermettségünket otthon kell hasznosítanunk Temesváron a Baráti esték előadássorozat meghívottja április 24-én Duray Miklós író, polgárjogi harcos volt. Duray a Hazától a nemzetig címmel tartott előadást, majd beszélgetett a közönséggel az Új Ezredév Református Központban. A szervezők nevében Bodó Barna köszöntötte Duray Miklóst, akivel a Temesvári Rádió is készített egy interjút. Alább ennek szerkesztett változata olvasható „…Nemcsak a magyarok, hanem más nemzetek is olyan helyzetek előtt állnak, amelyet valamilyen módon meg kell oldaniuk. Tudatosítanunk kell, hogy mit lehetséges befolyásolnunk, és mit nem. Nyilvánvaló, hogy a születések és elhalálozások számát, arányát saját erőnkkel nem tudjuk megváltoztatni, ugyanis ehhez vagy felfogásbeli változásra volna szükség, vagy a gazdasági környezet megváltozására. Más kérdés az elvándorlás és az asszimiláció okozta probléma. Ahhoz, hogy a gazdasági kiúttalanság megszűnjön, nem kell államhatalmi szándék vagy különböző szociális támogatás, hanem gondolkodni kell. A Felvidéken azt tapasztaltam, hogy általában azok vándorolnak el, akiknek nagyobb az ambíciójuk. Tehát a rátermettebbek mennek el, ahelyett, hogy a rátermettségüket otthon hasznosítanák. Úgy gondolom, ezen a területen lehetséges közösségi felfogásváltozást elérni …” (Felvidék.ma) Elűzetés „Mivel a román lakosság mesterséges felduzzasztását célzó betelepítési politika napjainkban nyíltan nem folytatható, a stratégia megváltozott, ma már a cél az, hogy a magyarok önszántukból hagyják el Marosvásárhelyt. Miközben 1966-ban Marosvásárhely lakosságának 70 százaléka magyar volt, a közösség számaránya 1992-re 51, napjainkra pedig 44 százalékra apadt. Ezt a célt szolgálta a fekete március kiprovokálása is, amelyről 25 év távlatából tudjuk, a hatalma átmentésén igyekvő titkosszolgálat és a bukaresti posztkommunisták koprodukciója volt, és amelynek főszereplői adott pillanatban a Zsil-völgyi bányászok Marosvásárhelyre vezénylését fontolgatták …” Rostás Szabolcs (Krónika) Ilyenek voltunk „Bár távol állunk attól, hogy higgyünk a nemzetközi minősítéseknek, Románia kezdi lehagyni Magyarországot olyan dolgokban is, amelyeket az egyszerű, szorgalmasan dolgozó kisember érzékel: korrupció elleni harc, átlátható adórendszer, vállalkozóbarát jogi környezet, élhető mindennapok. Úgy gondoltuk, hogy elég magyarként a magyarországi eseményekre, fejleményekre figyelnünk, Románia egy ideiglenes hatalom az életünkben, ki fogjuk harcolni az autonómiánkat, amely lélekben már megvan, mindig is megvolt. És Orbán Viktorral lett a népünknek egy olyan vezetője, aki Csaba örököse, erő és összekovácsoló szellemiség a sötétség évei után. Maradnunk kell a szülőföldön, mert különben elveszítjük az ősi jussunkat. Megállítjuk a kivándorlást, ott boldogulunk, ahol apáink. De repedések támadtak a nagy egyetértés mázas edényén. Talán az újkeletű oroszbarátság volt az első, amiben kételkedni kezdtünk. Hogy Románia teljesen egyértelműen beállt az európai álláspontba az orosz-ukrán konfliktus elején, Magyarország meg olyannyira oroszbarát álláspontra helyezkedett, hogy a legendás »wegier polak dwa bratanki« is belerendült. És a kettős állampolgárság nem állította le a migrációs és asszimilációs folyamatokat, sőt az erdélyi kitelepülők számára már nem az anyaország a kívánatos célország. Sőt: a magyarországi fiatalok számára sem …” Krebsz János (Maszol.ro) Az összefogás üzenete „Jó jel, hogy fontos ügyek még össze tudják kovácsolni a szétszabdalt erdélyi magyar társadalmat, Háromszéken nem először bizonyítják politikusaink: képesek felülemelkedni az önös és pártérdeken, jelentős célok csatlakozásra késztethetik a tegnapi ellenségeket. Megtörtént ez már néhányszor: a székely szabadság napján, a székelyek nagy menetelésén, a Mikóért szervezett tömegmegmozduláson, illetve a magyar himnusz elleni prefektusi hadjáratra válaszoló tüntetéseken. Eddig többnyire a Székely Nemzeti Tanács vagy
