Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 27. 13 Zsebmagyarország „Ha valaki meghallgatta Orbán Viktor pénteki rádióinterjúját, egészen világosan megértette, mennyire megütötte a Fideszt a Jobbik tapolcai választási győzelme. Méltánytalanul kevés figyelmet kapott a magyar sajtóban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter (civilben egyébként református lelkész) egyik tapolcai kijelentése. Még az április 12-i választás előtt voltunk, amikor ez a remek ember arról értekezett, hogy hát a magyarokat két kategóriába lehet sorolni: szívmagyarok és zsebmagyarok. Szóval Balog úr (lelkész úr) úgy gondolja, hogy a szívmagyarok (igazi keresztyén, rendes, nemzeti érzelmű polgárok) mindenképpen rájuk szavaznak, mert...mert ez így van, na. A zsebmagyarok azonban megnyerendők minden választás előtt, mert azokat – miként nevük is mutatja – tényleg csak a zsebük érdekli: kerüljön bele bármi, csak kerüljön. Például a Fidesz – folytatta a pásztor – megnyerte őket még a szocik idején, amikor a szociális népszavazást kezdeményezte, hiszen ezek a (nyilván hitvány) emberek már akkor is azt nézték, hogy ne vegyen ki senki és semmit a bukszájukból. Aztán persze képesek lettek volna elkódorogni máshova, ám a Fidesz ezt is felismerte, és előállt a rezsicsökkentéssel, és lám, a zsebmagyarok tömege hozta is az újabb kétharmadot …” Nagy Iván Zsolt (Új Szó) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Az örmény tragédia 1915 áprilisának végén, éppen azokban a napokban, amikor a gyengén felszerelt török csapatok Musztafa Kemál ezredes vezetésével hősiesen védték a Gallipoli-félszigetet a partraszálló antant erők ellen, Isztambulban bezárták az örmény szervezetek központjait, több ezer embert letartóztattak, sőt kivégzések is történtek. Ez vezette be az örmény lakosság deportálását, amiről ugyancsak áprilisban döntött az ifjútörökök vezette kormány. Bár az események körül még napjainkban is sok a fel nem tárt mozzanat, és még több a szenvedélyes vita, az erőszakos áttelepítés kétségtelenül az örmények tömeges legyilkolásába – a XX. század első genocídiumába – torkollt. Igaz, a török álláspont szerint helytelen a népirtás szó használata, mert arra utasító állami parancs nem létezett, mert mindkét oldal – az örményeké is – erőszakosan lépett fel, s mert maga a genocídium kifejezés sem létezett még. Elutasítják továbbá, hogy az örmény tragédiát a második világháború zsidó holokausztjához hasonlítsák (mint közismert, írásos legfelső parancsot ott sem ismerünk). A tragédiában meghatározó szerepet játszott a XIX–XX. század fordulóján felerősödő török, illetve örmény nacionalizmus. A zsarnok II. Abdulhamid szultán parancsára már az 1890-es évek derekán tömegesen gyilkolták a keresztény hitű örményeket. A XX. század elején a nacionalista ifjútörök párt került hatalomra, s nem sokkal később a kilikiai Adanában rendeztek örményellenes pogromot. Az Oszmán Birodalom katonai kudarcai tovább mérgezték a török többség és a kisebbségek – különösen a keresztény örmény kisebbség – kapcsolatát … (Nsz) Sivatagból a Ferenciekre: örmény Budapest a népirtás után A 100 évvel ezelőtti anatóliai katasztrófa, az örmény népirtás, egy nemzet deportálása, legyilkolása, éhen- és szomjanveszejtése, járványoktól való megtizedelése Magyarországot sem hagyhatta érintetlenül. Magyarok és menekültek, örmények és zsidók Trianon után. Azok közül, akik időben el tudtak menekülni, vagy túlélték a vérengzést, a halálmeneteket, eljutottak a szíriai sivatagba, és még az ottani pokolból is kikerültek, 400 ezer örmény menekült érkezett Európába. Háromnegyedük Franciaországba került, de Isztambultól és Szalonikitől egészen Berlinig ért az örmény menekülthálózat. Az örménység amúgy is emberemlékezet (ami itt a
