Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis

2015-04-24

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. ÁPRILIS

24. 13 tartalmazza, melyek többsége felsőoktatási intézményeken, vagy a Magyar Tudományos

Akadémia keretei között működik. Könyvünk célja egyrészt, hogy elősegítse az

együttműködések és új partnerségek kialakítását külföldi és magyar felsőoktatási intézmények

között, másrészt hogy segítsen a magyarországi kutatási projektek, szakmai gyakorlati vagy

munkalehetőségek iránt érdeklődő kutatóknak megtalálni a megfelelő befogadó intézményt

vagy vállalatot (

http://tka.hu/

) 

 NAGYSZABÁSÚ EURÓPAI ADATGYŰJTÉS AZ OKTATÁS SZOCIÁLIS

VONATKOZÁSAIRÓL  Négy európai intézmény részvételével 2012-ben, az Európai Bizottság

támogatásával indult a Peer Learning for Social Dimension (PL4SD) című kezdeményezés (

http://tka.hu/

) 

 Hol van a 7 millió kaukázusi magyar?  Érkezett egy levél

1725-ben a Rákóczi-szabadságharc egy Oroszországba

szakadt lovastisztjétől, aki azt a szenzációs hírt közölte az

otthoniakkal, hogy a Kaukázusnál áll még az ott élő pogány

magyarok királyának ősi vára, amit Magyarinak hívnak. A

kaukázusi magyarság megtalálására ezután expedíciók sora

indult, hogy megszoríthassák az odaképzelt 7 millió, ma is

magyarul beszélő ember képzeletbeli kezét. Az őshazakeresés

fantasztikus ága az Országos Széchényi Könyvtárban. Az OSZK most nyíló kiállítása egy eléggé elfeledett kérdéskörről szól, pedig a 19. században óriási érdeklődés övezte a „Kaukázus-vitát”. Tucatnál is több

expedíció indult a térségbe az ősmagyar töredékek és ősi magyar városok reményében. A

kaukázusi őshaza témája a nyomtatott sajtón keresztül annyira beette magát a magyar

közvéleménybe, hogy Herman Ottó szerint még a számadó parasztok is erről beszéltek, a

„mesebeli aranyország föltámadását” vélték a kaukázusi magyarok hallatán … (Index) 

 Amikor még alapvetőek voltunk  A Magyar Királyság nem csupán védőbástyája, hanem

egyik elsőrangú jövedelemforrása is lett a Habsburg Monarchiának egy hosszabb időszakban. Újabb Szacsvay Akadémia-alkalmon szóltak erről is. Újabb alkalmához érkezett a Szacsvay

Akadémia című váradi rendezvénysorozat. A történelmi tematikájú sorozat sikerét látva a

szervezők úgy döntöttek, idén is folytatják a magyarság históriájával foglalkozó modult, mint

immár több éve, és az idei első félévének vége felé járunk. Szerdán az Ady líceumban

folytatódott az értekezések sora. Ezúttal Pálffy Gáza, a Magyar Tudományos Akadémia

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa volt a vendég.

Arról tartott előadást, hogy a Magyar Királyság a 16-17. században milyen szerepet töltött be

geopolitikailag, és arra is kitért, mi volt a belső helyzet … (Erdon.ro) 

 Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése  A kolozsvári Nemzeti Kisebbség

Kutató Intézet megbízásából több történész, kutató bevonásával érdekes tanulmánykötet

született, melynek célja, hogy megvizsgálja az 1989-90-es események, rendszerváltás magyar

vonatkozásait. A kötetet dr. Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia

Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, valamint Sárándi Tamás kutató mutatta be csütörtök

délután az RMDSZ szatmárnémeti székházában. Előbbi a nemzetközi kontextusba illesztette az

akkori eseményeket, utóbbi pedig a szatmári eseményeket elevenítette fel. Az eseményen olyan

illusztris személyiségek jelentek meg, mint Pataki Csaba szenátor, Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, Ilyés Gyula korábbi szatmárnémeti polgármester vagy éppen Maskulik Csaba, Nits János és Nagy Szabolcs városi tanácsosok. A tanulmány készítői 16 erdélyi város

közül 12-ben vizsgálták meg az eseményeket, ezekben összesen 82 strukturált interjút

készítettek, alaposan kielemezték a helyi sajtót - ezekből elkészült az esettanulmány. A kötet