Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Ce ntralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 23. 16 A meghallgatáson Bugár Béla, a Hid-Most vezetője is felszólalt, egyetértve azzal, hogy a nyelvhasználati jogok és a gyakorlat között hatalmas a szakadék. Egyúttal úgy vélte, hogy a többségi nemzet képviselőiből hiányzik a pozitív hozzáállás. Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy "borzasztó nagy szükség volna" egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék. Tőkés László, a Fidesz-KDNP listájáról mandátumot szerzett egykori királyhágómelléki református püspök elmondta, hogy szerinte Székelyföldön "valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget". Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A külhoni magyar politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek. Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniónak oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló országokban betartsák a kisebbségi jogokat. Deli Andor vajdasági politikus pedig úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni. vissza Londonban tartották a magyar IHRA-elnökség első külföldi rendezvényét Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2015. április 23., csütörtök (MTI) - Londonban tartották a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros magyar elnökségének első nagyszabású külföldi rendezvényét szerda este. Az eseményt, amelyen a magyar kormányt Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, az IHRA magyar elnökségének munkáját irányító miniszteri biztos képviselte, a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában rendezték. Jelen volt mások mellett Vivian Wineman, a 300 ezres brit zsidó közösség legnagyobb képviseleti szervezete, a Board of Deputies of British Jews elnöke, Antonio Mennini érsek, a Vatikán londoni diplomáciai képviseletének vezetője, számos EU-társállam nagykövete, valamint nemzetközi zsidó szervezetek vezetői. Takács Szabolcs beszédében kijelentette: jelképes jelentőségű, hogy az első ilyen jellegű rendezvényt Londonban tartják, egyrészt azért, mert Magyarország Nagy-Britanniától vette át nemrég az IHRA-elnökséget, de azért is, mert Nagy-Britanniában nagyon erős zsidó közösség él, amelytől sokat lehet tanulni. Ugyancsak nagyon fontosnak nevezte, hogy két nyugati ország - Kanada és Nagy-Britannia - után két keleteurópai ország, Magyarország és jövőre Románia veszi át az IHRA elnökségét. E két utóbbi országban ugyanis csak a rendszerváltás óta lehet nyíltan beszélni a XX. század e tragédiájáról, vagyis a holokausztról. A miniszterelnökségi államtitkár szerint a holokauszt a magyar történelem legfájdalmasabb és legszégyenletesebb epizódjai, a magyar holokauszt pedig az egész európai holokauszt legfájdalmasabb epizódjai közé tartozik, tekintettel arra, hogy milyen rövid idő alatt milyen hatalmas méreteket öltött. Takács Szabolcs kijelentette: örömmel nyugtázandó ugyanakkor az a tény, hogy Magyarországon él - NagyBritannia és Franciaország után - a harmadik legnagyobb létszámú történelmi zsidó közösség Európában. "Ez is ok arra, hogy nagyon aktívak, nagyon szókimondók és nagyon elkötelezettek legyünk" az IHRA tagjaként - fogalmazott a Lordok Házában elmondott szerdai beszédében az államtitkár. Ruth Deech, a Lordok Házának tagja, aki lengyel holokausztmenekültek gyermekeként született Londonban, felszólalásában szükségesnek nevezte egy európai szintű nagyköveti tisztség létrehozását a holokauszt utáni kor problémáinak kezelésére. E problémák némelyike ugyanis annyira kényes és érzékeny, hogy az egyes országok önmagukban csak nagyon nehezen tudnak érdemi megoldást találni rájuk, ezért lenne szükség a páneurópai megközelítésre - mondta. A kőből emelt emlékművek, múzeumok nem elégségesek ehhez. Valójában nincs is szükség újabb múzeumokra, ehelyett a jövőre kell koncentrálni, és a jövő érdekében fel kell jegyezni azon holokauszt-túlélők emlékeit, akik még élnek, mielőtt túl késő lesz ehhez - fogalmazott Ruth Deech. Az IHRA Göran Persson volt svéd kormányfő kezdeményezésére alakult nemzetközi kormányközi szervezet, 31 tagállamot és 8 megfigyelő országot fog össze, legfőbb célja, hogy elősegítse a holokauszt emlékezetének megőrzését, a holokauszttal kapcsolatos tudományos kutatást és oktatást. vissza
