Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 2. 17 Száz nap, amely nem rengette meg a világot „Várjuk ki a végét – mondtam magamban. S ez a Iohannis-nyilatkozat lett a vége: „Erdélyi vagyok, Avram Iancu-párti.” .dpuf. Eddig Klaus Iohannis nem rengette meg a világot. Elsősorban az USA melletti katonai elkötelezettségével tűnt ki, fontos megvalósítása volt a vállalt katonai kiadások teljesítésének kicsikarása a pártoktól. Vártuk, hogy a vállalt oktatási kiadásokról is hasonló paktumot kierőszakol az elnök – lévén maga is pedagógus –, ám hiába. Azonkívül főként a külpolitikai kapcsolatok elmélyítésével volt elfoglalva. A Bukarest–Berlin–Washington tengely erősítésével. Ukrán kollégájával is barátian tárgyaltak. A kordiális megbeszélésbe természetesen nem fért bele az ukrajnai román kisebbség ügyének megvitatása. Nem vitatható el Klaus Iohannistól azonban, hogy eddigi tevékenysége alatt soha nem lépte át az Alkotmányosság határát. A hatalmi ágak szétválasztásának elvét sem sértette meg folyamatosan. Talán csak beszámolójában, amikor a Parlamentet támadta, amiért az úgy szavaz a bűncselekményekkel gyanúsított képviselők ügyében, ahogy a lelkiismeret diktálja, nem ahogyan a Korrupcióellenes Ügyészség. Az elnök ezzel ráerősített arra az egyre inkább elharapózó lakossági véleményre, hogy minden gondunk és bajunk forrása a velejéig korrupt Parlament. Innen már csak egy lépés magát a parlamentáris demokráciának a jogosultságát vitatni...” Ambrus Attila (Maszol.ro) Történelmek és tudatok „A magyar történelemnek sok olyan mozzanata van, mely mindenkire azonos mértékben gyakorolt befolyást. Nemrég volt március 15-e, amihez kapcsolódik a jobbágyság felszámolása, a közteherviselés bevezetése is. Emiatt nyugodtan ünnepelhetnék a szlovákok és a románok is ezt a napot, de nem ezt teszik, hanem inkább keresztbe tesznek. Ha volt is száz évvel ezelőtt közös történelemtudat, az mára teljesen megszűnt” – szögezte le Duray Miklós a Kossuth Rádiónak adott, lapunkban is idézett interjújában. Nem szállok vitába az ismert felvidéki magyar politikussal, csak hangosan kérdem: lehet, a mindennapok keservében el ő bbre jutnánk mi, magyarok (is) és minden nép a Kárpátme dencében, ha a velünk együtt, a mellettünk él ő népekkel kapcsolatban nem az 1920 el ő tti „magyar” korszakra helyeznénk a hangsúlyt. Helyette arra a 95 esztend ő re összpontosítanánk, amit teljesen új körülmények közepette kellett együtt, sorsközösségben megél nünk. A Trianon el ő tti világ már csak a történelemkönyvek lapjain él. A történelmet pedig kevés kivétellel minden országban saját szájíz szerint írják: olykor felnagyítva, olykor teljesen semmibe véve konkrét eseményeket, h ő söket és mártírokat kreálva, len ullázva tényleges h ő stetteket és mártíromságot, leggyakrabban hamis ellenségképeket gyártva. Mindeközben nem vesszük észre – sem a kisebbségi, sem a többségi közösségek – , hogy a különválasztott és szembe állított múlt állandó emlegetésével épp hogy a mink et megosztani és ez által uralni akaró hatalmak kezére játszunk, hisz nagyszer ű módszer számukra elterelni a figyelmet a jelen valós problémáiról … ” Kőszeghy Elemér (KISZO) Száz nap magány VEZÉRCIKK – „Száz nappal ezelőtt még nagyon más világ volt. Klaus Johannis államelnökké való megválasztása már-már végleg eltemetett reményeket ébresztett a társadalomban, s ezek a remények száz nap múltán sem látszanak kihunyni. Csakhogy száz nap oly kevés évtizedes – évszázados? – rossz beidegződések gyökeres kiirtásához. A tévé nyilvánossága előtt és a Facebookon vont mérleget eddigi elnökléséről Románia első nem román nemzetiségű államfője. A nem román nemzetiség ebben az esetben nem puszta szóvirág vagy kisebbségvédelmi megjelölés – és főleg nem abban az értelemben, ahogy mi, magyarok értelmezzük a kérdést –, hanem a társadalmat át és átszövő korrupcióval szembeni következetesség, a felelősségvállalással kapcsolatos mentalitás fokmérője. Nem meglepő hát, hogy elemzőbeszédében Johannis elsősorban a bukaresti parlamentet bírálta, amely szerinte akadályozza az igazságszolgáltatást. Kétségtelen: a gyanúba keveredett képviselők és
