Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 13. 16 rendelkezhetnének magyar állampolgársággal, mint ahogy a Magyarországon élő szlovákok rendelkeznek szlovák állampolgársággal" - mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsőként ismerte el a demokratikus Szlovákia államiságát, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, valamint az alaptörvény államalkotó tényezőként tekint az országban élő nemzeti közösségekre, biztosítva számukra a kulturális autonómiát. "Mindezek alapján Magyarország jó lelkiismerettel szorgalmazza a Szlovákiával való bizalom megerősítését, a mai és a jövőbeli magyar és szlovák nemzedékek hasznára és érdekében" - jelentette ki Kövér László. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy kollektív bűnösségről szóló rendelkezések Csehország és Szlovákia európai uniós csatlakozásával az európai jogrend részévé váltak, ugyanakkor az emberi jogok rendszeréből hiányzik a szülőföldhöz és a nemzeti, kulturális önazonossághoz való jog. A megemlékezés után tartották meg a Kárpát-medencében meghirdetett Emlékezz Felvidék 1945-1948 elnevezésű középiskolai vetélkedő eredményhirdetését. A versenyre 47 csapat jelentkezett, köztük számos határon túli oktatási intézmény. Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12.-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról. Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is jelentettek meg a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, akit Révkomáromból telepítették Komáromba. Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva. A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam - egyes rendeletek kivételével - megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak. v v i i s s s s z z a a Markó Attila: a román állam a restitúciós folyamat akadályozására használja fel az igazságügyi rendszert Budapest, 2015. április 12., vasárnap (MTI) - A román állam az igazságügyi rendszert, a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) eszközként használja fel arra, hogy megakassza a restitúciós folyamatot, újból államosítson már visszaszolgáltatott ingatlanokat - mondta a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott interjújában Markó Attila, aki szerint igazságtalanul vonták őt felelősségre Romániában, nem is akar visszatérni oda, Magyarországon akar új életet kezdeni. A 47 esztendős Markó Attila 1989-ben egyik alapítója volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), volt kisebbségügyi államtitkár és a román restitúciós bizottságnak a tagja, Markó Béla volt RMDSZelnök névrokona. Most büntetett előéletűnek számít országában, holott vallja, hogy csupán bukaresti kormányhatározatot hajtott végre, amikor az illetékes bizottság tagjaként az erdélyi református egyháznak visszaszolgáltatta a kommunisták által 1948-ban elkobzott, sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Emiatt három évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték tavaly novemberben. Egy másik ügyben az ügyészség novemberben tanúként akarta kihallgatni, de attól tartott, hogy gyanúsítottá válik, ezért maradt Magyarországon. Azóta ejtették ellene ezt a vádat. A napokban lemondott parlamenti képviselői mandátumáról, nem kér a mentességi jogból, de nem akar visszatérni Bukarestbe, miután a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) most egy újabb ügyben vádat emelt ellene, akárcsak a kártérítési bizottság többi nyolc tagja ellen. A DNA szerint a román restitúciós hatóság kártérítési bizottságának tagjaként a többi taggal együtt a piaci árhoz képest túlértékelt telkek alapján ítélt meg kártérítéseket. Markó szerint a Mikó-perben hozott jogerős döntéssel a román igazságszolgáltatás kisiklott, félreértelmezett és szándékosan manipulált módon kezdett viszonyulni bizonyos kérdésekhez. "Nem tudtam vállalni, hogy ezzel a rendszerrel szemben szélmalomharcot vívjak" - mondta. "Egyetlen percig sem kételkedtem abban, hogy a korrupció elleni küzdelmet végig kell vinni Romániában. Aki korrupt, azt el kell ítélni, viszont nem hiszem azt, hogy ezzel a hullámmal a nyulat bokrostul ki kell lőni" -
