Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 13. 15 Kitért arra is: sok felvidéki magyarnak meg lett volna a lehetősége arra, hogy elkerülje a kitelepítést, ha megtagadja magyarságát. A kitelepítettek nagy száma jelzi, hogy ennek a cinikus feltételnek milyen fogadtatása volt - fűzte hozzá. Fájdalmasnak nevezte, hogy miközben meggyőződésük, hogy Közép-Európa kommunista zsarnokságot szenvedett népei egymásra utaltak és a közös érdekek hatékony érvényesítéséhez a visegrádi együttműködés nélkülözhetetlen, addig a rendszerváltozás után a nemzetiségi jogok területén alig történt előrelépés. A szomszédos országok közigazgatási átalakítási kísérletei és a szlovák nyelvtörvény is szomorú példája az alapvetően téves, hitük szerint a többségi társadalom érdekeivel is ellentétes, a nemzetiségi jogok korlátozására irányuló szemlélet továbbélésének - mondta Gulyás Gergely. A politikus méltatta a Rákóczi Szövetség tevékenységét és úgy fogalmazott: kitelepítések, elnyomás, kollektív jogfosztás, nyelvtörvény, tilalmazott kettős állampolgárság után és ellenére is van felvidéki magyarság. Ez önmagában olyan ajándék, ami erőt kell, hogy adjon a további közös munkához - tette hozzá. "Ha ennek tudatában nem fogunk össze, hogy elősegítsük a szülőföldön maradás és a magyarság megmaradásának feltételeit, akkor a kitelepített százezer felvidéki magyar emlékéhez leszünk hűtlenek" - mondta Gulyás Gergely. Őry Péter, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának alelnöke arról beszélt: az átélt gyötrelmeken már nem tud senki változtatni, de emlékezni és emlékeztetni kötelesség. Azért is fontos emlékezni - folytatta -, mert a trauma mindmáig érezteti hatását. Szavai szerint a megbékélés és a múlttal való szembenézés mind a mai napig várat magára, és a Benes-dekrétumok továbbra is a szlovák jogrend részét képezik. Azt kérte, az oktatásban legalább néhány óra erejéig jelenjen meg a felvidéki magyarság kálváriája. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében azt mondta: a magyarság kiemelkedően negatív eseményére emlékeznek. Hozzátette: a Felvidéken a magyarság jövője attól függ, hogy a fiatal generáció mennyire képes átvenni és továbbadni identitását. Az ezért folytatott küzdelemnek a Rákóczi Szövetség az élharcosa - rögzítette, és kitért arra is, hogy egyre jobb eredményeket mutat a szövetség beiskolázási programja, amely a gyermekek magyar iskolába íratását célozza. Az ünnepségen részt vett mások mellett Duray Miklós író, felvidéki magyar politikus és Tamás Ilonka, a szlovák állampolgárságától a magyar felvétele miatt megfosztott 103 éves felvidéki magyar tanítónő. A magyar Országgyűlés 2012. december 3-ai határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Csehszlovák Köztársaságból a Benes-dekrétumok következtében kizárt, Magyarországra telepített magyarokról, valamint azt is, hogy támogatja a kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését. Az Országgyűlés emellett kifejezte nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat, összes ingóságukkal együtt, Magyarországra. A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián még azt is el akarta érni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ezt az amerikaiak megvétózták. Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban, az érintett magyarok számát a cseh történészek 30-40 ezerre, a szudétanémet szövetségek negyedmillióra becsülik. v v i i s s s s z z a a Kövér: a felvidéki magyarság várja a szlovák állam erkölcsi elégtételét Komárom, 2015. április 12., vasárnap (MTI) - A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt - mondta az Országgyűlés elnöke a felvidéki kitelepítettek emléknapján Komáromban, a képviselő-testület ünnepi ülésén, vasárnap. "Kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizalmatlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttműködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget" - tette hozzá Kövér László. A házelnök kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben. "Méltatlan vitát oldana fel Magyarország és Szlovákia között, ha a Szlovákiában élő magyarok ugyanolyan akadálymentesen
