Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 1. 12 V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 3 3 Formán kívül és belül „A formánkívüliség sportkifejezés; arra utal, hogy a spíler sorozatban, mélyen az elvárhatóság, a liga, sőt önmaga (egykori) szintje alatt teljesít. Több oka lehet: arroganciával kevert cinizmus (a balga népeknek ennyi kell); cseles önzés és versenyképtelenség (ülni a tutiban, bezárkózni, öntömjénben agyalni). A súlyos pályakép beborítja a közéletet, deformálja a jogot is. 2010 nyarától ez a trend. Fókuszában az antidemokratikusan, resztlikből, szántszándékkal összeollózott és elfoglalt közjogi intézményrendszer áll. A kormányfő nyilatkozik: nem tart újabb európai uniós kellemetlenségektől, a magyar berendezkedést csak jogi úton érhetné támadás, ám minden elem olyan, ami másutt is létezik, az meg, hogy miként vannak az elemek összerakva, jogi eljárásban nem vizsgálható. A kifogások eltűnnek, amikor a jog nyelvére próbálják fordítani őket, márpedig az Európai Bizottságban csak ez számít. Mennyi valóság lehet ebben? Kevés, ám az leleplező …” Kolláth György (Nsz) Feloszlás vagy feloszlatás? „A hét elején egy ellenzéki parlamenti párt országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlés feloszlására. Ugyanennek a pártnak egyik országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón az Országgyűlés feloszlatásáról beszélt. A média egy része is vegyesen használta a két fogalmat. Feloszlás vagy feloszlatás?! Mindössze egy 'a' és egy 't' betű (hang) a különbség a két szó között. Madách Imrének az Ember tragédiájában (és a valóságban is) már egy "i" miatt (homousion vagy homoiusion) tömegesen ölték egymást az emberek az eltérő vallási nézetek miatt …” Tóth Zoltán (Nszv) Vita nélkül Miért nem folyik vita a tudományban a finnugor kérdésr ő l? „Honti László akadémikus írta a Magyar Tudomány márciusi számában, hogy: „A nyelvrokonság kérdéséről réges-rég nem folyik vita a tudományban, a szakemberek (és a gondolkodni, valamint a nyelvrokonság mibenlétét akár elemi szinten megérteni képes kívülállók) számára teljesen nyilvánvaló ugyanis anyanyelvünk származása és ezáltal rokonsága is.” Az MTA külön nyilatkozatot adott ki az ügyben: „A magyar nyelv finnugor rokonságának kérdéséről nem folyik vita a tudományban.” A két hivatalos kinyilatkoztatás Hamvas Béla hatalomtudomány fogalmát juttatja a némileg olvasott ember eszébe. Miért nem folyik a finnugor eredetvita? Azért, mert nem folyhat. Miért nem folyhat? Csak …” Czakó Gábor (MH) Anyaország csak egy van „Ha pedig a frusztráltak, gyűlölködők száma növekvőben van az anyaországban, nem szerencsés, sőt álságos sikeres nemzetegyesítésről beszélni. Mert ez akkor lenne igaz, ha nemcsak az országhatárok felett, hanem mondjuk az angyalföldi panelházakban is megvalósulna. Az eredmény érthetetlen, majdhogynem sokkoló, és csak találgatni lehet az okait. A Medián felméréséből kiderül, hogy szinte minden csoport tekintetében nőtt az ellenszenv a magyarországi lakosság körében. Ez alátámasztja azokat az állításokat, miszerint nő az idegengyűlölet az anyaországban, és úgy látszik, ez minket sem kímél. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a kérdőív vonatkozó pontja, a Nem járulna hozzá ahhoz, hogy a szomszédságába költözzön egy… című felvetés eleve taszító választ feltételez. Szintén befolyásoló tényező lehetett, hogy az erdélyi magyarhoz a bevándorló szót társították – még akkor is, ha a koszovói menekültáradat csak a közvélemény-kutatás elkészítése után tetőzött Magyarországon. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos (nemcsak szélsőjobbos és balos) körökben egyre nagyobb teret hódít a Fidesz-ellenesség, ha pedig gyűlölök valakit, akkor azt is utálom, akit ő szeret: ez esetben a határon túli magyarokat, akikhez egyébként sokan a kétharmad megnyerését társítják …” Páva Adorján (Krónika) 3 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját
