Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 10. 14 Idén is lesz Tudományos Diákköri Konferencia Nyitrán A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK) rendez április 15-én. Az intézmény megalakulásától kezdve nagy figyelmet fordít a tehetséggondozásra. A kari intézetek és tanszékek oktatói köré tudományos diákkörök szerveződnek a tehetséges hallgatókból. Ezek a hallgatók kutatásaik bemutatására pályamunkát készítenek, TDK-dolgozat formájában. A kar minden évben megrendezi a tudományos diákköri tevékenység bemutatására, értékelésére szolgáló Tudományos Diákköri Konferenciát. E konferencia keretében minden évben több szekcióban versenyeznek a hallgatók. A bemutatott dolgozatokat szakmai bizottság értékeli, valamint ajánlja további TDK-konferenciákra. A kar hallgatói rendszeresen és eredményesen vesznek részt a Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencián (FTDK), valamint a magyarországi Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is. 2012-ben a kar vállalta fel a felvidéki felsőoktatási intézmények szervezett részvételének lebonyolítását a XXXI. OTDK Humán szekciójában, 2013-ban pedig otthont adott a VIII. FTDK-nak … (Felvidék.ma) Máshogy volt a honfoglalás Interjú Sudár Balázs turkológussal A Magyar Tudományos Akadémia egy olyan könyvvel lepte meg a közvéleményt a múlt év végén, amely honfoglaló eleinket térben és időben is máshova helyezi, mint az elmúlt ötven év tankönyvi leckéi. Sudár Balázs, a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője szerint ők csupán a legfrissebb kutatási eredményeket publikálták ismeretterjesztő sorozatuk első kötetében, és a folytatás is legalább annyi kuriózumot tartogat a témára irányuló és egyre erősödő társadalmi érdeklődés kielégítésére „…2012-es megalakulásunk előtt nem volt szervezett formája a magyar őstörténet kutatásának, ami azért probléma, mert ez egy több tudományágat is magába foglaló témakör. Valamennyi illetékes tudomány forrásanyagát figyelembe kell venni és összegezni ahhoz, hogy érdemi eredményt tudjunk felmutatni. Természetesen előttünk is nagyon komoly munka zajlott ezen a téren, de jobbára egymástól elszigetelten, személyekhez vagy intézményekhez kötődően. Mivel a tudomány folyamatosan fejlődik, az új leletek fényében mindig újra kell gondolni a munka bizonyos területeit, és sajnos a mi esetünkben ritkán fordul elő olyan forráscsoport, amely alapjaiban rázná meg ezt a diszciplínát. Az őstörténetkutatásnak nagy bánata, hogy a honfoglalás előtti időszakból nem nagyon voltak régészeti leleteink, az elmúlt 6-7 évben azonban hatalmasat léptünk előre. Kiderült, hogy Ukrajnában és orosz területeken is erőteljesen magyar-gyanús lelőhelyek vannak. Ezekre helyi kutatók hívták fel a figyelmünket, és így csatlakoztunk ahhoz a sztyeppei magyar jelenléttel foglalkozó konferenciasorozathoz, amely ukrán kezdeményezésre jött létre …” (hetek.hu) Egy politikus a történeti tények tükrében II. Hetven éve, 1945. április 6-án kezdődött az egykori Magyar Párt elnöke emberi sorsának husáki gyűlölséget, szovjet gulágot és csehszlovák börtönöket jelentő vesszőfutása. Vajon a hét-nyolc évtizeddel ezelőtti (cseh)szlovákiai reáliák ma már tárgyilagosabb ismeretében, tisztulhat-e a róla alkotott kép? Erről Simon Attila egyetemi docenssel beszélgettünk „…Azt gondolom, ő alapvetően jó értelemben vett magyar nacionalista volt. Gondolkodásának előterében Magyarország, a csehszlovákiai magyar kisebbség és a nemzet érdekei álltak. Emellett családi kapcsolatai révén erős szálak fűzték a lengyelekhez, illetve élt benne kötődés a szlovákokhoz is, ami még abból a patriarchális viszonyból származott, ahogyan a magyar elit a szlovákokról gondolkodott. Számára a szlovák olyan kistestvér volt, akinek vissza kell térnie a magyar anyához, ezért 1938 Az interjú els ő része itt olvasható
