Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 5. 15 belül is így simítják el a nézetkülönbségeket. Ezek után merje valaki mondani, hogy nem érvényesül az egyenlő elbírálás elve. Odafigyelnek a minket képviselők új tradíciók meghonosítására is. Egyik első határozatuk volt a kisebbségek számára előnyös nyelvtörvény visszavonása …” Csabay Attila (TiszaNews) Nyugaton (és délen) a helyzetünk változatlan Tavaly márciusban felkerestem néhány ismerősömet, barátomat, akik már nem élnek Romániában. Célom az volt, hogy rámutassak: generációm, a húszas-harmincasok közül sokan máshol találták meg a boldogulást, Bulgáriától Izlandon át a Fülöp-szigetekig. A színes életutakról szívesen beszéltek. Egy év elteltével ott folytattuk, ahol abbahagytuk: mi változott bennük az új hazában, mit gondolnak a befogadó társadalomról, terveznek-e hazatérést? Kustán Magyari Attila írása (Erdélyi Riport) Csalódás és következetesség „Azt írja az újság, hogy éppen azok a magyar személyiségek csalódtak Iohannisban, akik hangosan kampányoltak neki az elnökválasztás idején. Túl hangosan, mondtuk már akkor. Voltak, akik egyenesen megváltónak, a demokrácia megváltójának tekintették. Új korszak elindítójának. Tény, Románia nagy lépést tett előre a tolerancia útján, amikor elnökké választották a Német Demokrata Fórum volt elnökét. Igaz, Iohannis addigra már „elfelejtette”, hogy egy kisebbségi nemzeti közösség tagja, sőt vezetője volt …” Kiss Lenke (Erdélyi Riport) A magyar állampolgárság soksz ín ű sége „Nem csak a magyarok sokfélék, de az állampolgárságuk is. Legalábbis a hozzá kapcsolódó egyik legfontosabb jog (és egyben kötelezettség), a választásokon való részvétel módjának tekintetében. Erről már sokat írtunk akkor, amikor elérkezett a történelmi pillanat: az elszakított területeken élő magyarok - akik erre saját elhatározásukból jogot szereztek - részt vehettek a magyarországi parlamenti választásokon. A nagy öröm és áhítat közepette akkor talán nem lehetett hallani azoknak a hangját, akik már akkor is felhívták a figyelmet egy visszásságra: a választójog gyakorlása tekintetében lényegében többféle magyar állampolgárság létezik. A hangok most, éppen ezen a héten erősödtek föl, hiszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök március másodikán az Országgyűlés előtt a több százezer külföldre kivándorolt magyar nagyobb megbecsüléséről beszélt. Már csak azért is, mert - mint fogalmazott - kétmilliárd eurót küldenek haza …” Szűcs Dániel (Felvidék.ma) Vásárhelyi belügyek „A szürke megszámlálhatatlan árnyalatai közül egyikkel sem szimpatizáló Vass Levente szakmai ellehetetlenítése jellemző mintája annak, hogyan működnek a vásárhelyi hosszú kések. A pillanat mindenképpen üdvözlésre érdemes, hiszen az egykori székely főváros magyar közéleti szereplőinek évtizedes »dermedtségéhez« képest minden apró gesztus látványos előrelépésnek tekinthető. A legújabb kori történet egyik meghatározó pillanata, a fekete március 25. évfordulója előtt álló Vásárhely életében ugyanis ma már minden elillanó perc dupla értékű. A negyedszázada történt események nemcsak az etnikai arányokat változtatták meg radikálisan, hanem a magyar közösségi tudatot is szétverték …” Csinta Samu (Krónika) Anziksz a pokol tornácáról „A magyarok egyre nagyobb számban hagyják el Kárpátalját. Egyrészt a nehéz életkörülmények miatt. Másrészt, mert félnek a katonai behívótól. A gazdák azt mondják – némi rezignált iróniával – tavasszal nem vetnek, legfennebb keresztet. Drága a gázolaj, félhavi fizetés egy zsák műtrágya és kétséges, hogy lesz-e fizetőképes kereslet a zöldségre, gabonára, krumplira. Ha az emberek kifizetik a rezsit, nem marad pénzük élelemre. Ingyenkonyhára járnak. Ha a pénzüket élelemre költik, akkor nincs villanyuk, fűtésük. A magyarok egyre nagyobb számban hagyják el Kárpátalját. Egyrészt a nehéz életkörülmények miatt. Másrészt, mert félnek a katonai behívótól. A magyarok szerencsésebbek, mint a
