Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 31. 13 T T U U D D O O M M Á Á N N Y Y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Az MTA sem ért egyet saját ajánlásával „Fáklyás felvonulást tartottak tegnap este Szegeden a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium átnevezése ellen. Közben kiderült, az idevágó ajánlást elkészítő MTA-osztály felülvizsgálná annak az akadémiai eljárásnak az eredményét, amelyre hivatkozva átnevezik az intézményt” - írta az Origo. A Filozófia és Történettudományok Osztály megelégelte ugyanis, hogy a közterületek és a közintézmények elnevezésekor a kormány az MTAra szeretné kenni a felel ő sséget, és levelet írtak Lovász László MTAelnöknek, kérve, hogy változtassák meg az akadémiai v é leményezés módszertanát. Az MTAnak törvényi kötelezettsége közterületi névadásoknál az önkormányzatoknak ajánlást kiadni, ennek eredményeként pedig az osztály szerint " sommás ítéletek születtek névadó történelmi szerepl ő kr ő l ". Ezzel szemben a Ságvári átnevezését sürget ő Emberi Er ő források Minisztériuma nem hajlandó elállni a döntést ő l (Nszv ) Lampl Zsuzsa: Mi a szlovákiai magyar népességgel foglalkozunk A Szociológiai és Demográfiai Részleg igazgatója. A jelen társadalmi folyamatainak megértésében a szociológiai és demográfiai kutatások kulcsszerepet játszanak. Olyan kérdések mint az identitás, a nyelv- és nemzetváltás, vállalkozók, ifjúság, értékvizsgálatok közel két évtizede az intézet központi kutatási témái. Lampl Zsuzsanna nemcsak a kutatások koordinációjában és szakmai vezetésében vállalt szerepet, hanem fiatal kutatók bevonásával a következő tudós generáció számára is teret biztosított (foruminst.sk) Egynyelvű tudomány A tudomány évezredeken át többnyelvű volt, mára azonban egyértelmű, hogy az angol lett a nyelve. Ebben az első világháborúnak, a kommunizmusnak és a nácizmusnak is nagy szerepe volt, de még nagyobb az Egyesült Államoknak. „ Egy évszázaddal ezelőtt a nyugati tudományos kutatók bizonnyal tudtak legalább valamelyest angolul, de olvastak, írtak és beszéltek németül és franciául is, továbbá némely ’kisebb’ nyelven, például oroszul és olaszul (az előbbi akkor volt feljövőben, az utóbbi pedig hanyatlóban) ” – írja a Wired webmagaz inban Michael Gordin , a Princeton tudománytörténet professzora, akinek Tudományos Bábel címen áprilisban jelenik meg könyve a témáról. A 16. századtól, a tudományos forradalom évtizedeitől a köznép által beszélt nyelvek kezdték felváltani a latint a tudományos irodalomban. Galilei és Newton első munkáit még latinul adta ki, de később olaszul, illetve angolul publikáltak. A 18. század végére a tudósok jellemző módon közvetlen környezetük nyelvén alkottak, hiszen támogatást az ezen a nyelven értő emberektől remélhettek, és közönséget is csak az ő körükben találhattak. A tizenkilencedik században, az iparosodás korában megint más szelek fújtak. A természettudományos közlemények egyre inkább a nagy ipari országok nyelvén jelentek meg, angolul, franciául és németül, iparágak szerint változó arányban: például a kémiában a német szakirodalom vezetett. A „kis” nyelvek képviselői már akkor is mellőztetésükre panaszkodtak, a nagyokéi pedig arra, hogy kénytelenek a többi naggyal is megbirkózni. Nem is véletlen, hogy voltak próbálkozások az eszperantóval, de ahogy más területeken, itt sem jártak sikerrel … (Metazin)
