Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 25. 13 viszont a döntés elleni fellebbezés lehetőségét is biztosították. Így támadhatta meg a bíróságon a Fehér megyei prefektus a kormányrendeletet, az ügy hosszas pereskedés, valamennyi hazai bírósági szinten elmarasztaló ítélet után a strasbourgi emberjogi bíróságon van. Érdemi tárgyalás még nem volt, de a román államot máris 8 ezer eurónyi késedelmi bírság megfizetésére kötelezték …” Csinta Samu (Kró nika) Ha kidobnak az ajtón „Európában továbbra is igen kevéssé ismerik helyzetünket, és önálló külpolitika, hatékony diplomáciai tevékenység nélkül még sokáig hitelt adnak a hivatalos román álláspontnak, mely szerint biztosítottak a nemzeti kisebbségek jogai. Átütő sikernek semmiképp sem nevezhető mindaz, ami az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottságának ülésén történt – a testület úgy találta, nem illetékes a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiapárti határozatok ügyében, ezért nem monitorozza a romániai régiósítási folyamatot –, ennek ellenére az autonómiaküzdelem jelentős pillanata volt a tegnapi strasbourgi meghallgatás, melynek következményei pozitívak lehetnek …” Farcádi Bot ond (Hár o mszék) Bizonytalan tenni akarás – Interjú Csinta Samuval az Erdély újranemesítői című könyvéről Hat erdélyi nemesi család – Kálnoky, Apor, Mikes, Haller, Bethlen, Teleki – történetével, az egykori tulajdonok visszaigénylésével és annak buktatóival, a hagyományok, értékrendek megőrzésével foglalkozik az Erdélyi Napló főszerkesztője, Csinta Samu Erdély újranemesítői című könyve, amely a budapesti Heti Válasz Kiadó gondozásában jelent meg … „…A beszélgetéseink során valami izgatóan különleges minőséget kezdtem érzékelni értékrendben, környezetben egyaránt, az általuk elmondott történetek is olyasmiről szóltak, hogy van, kell, hogy legyen valamiféle kötőanyaga ennek az osztálynak, amelyet annak idején felszámolásra, eltüntetésre ítélt a kommunizmus. Mindenféle nyomor és nyomorgatás ellenére azok a nemesi származású emberek, akik itt maradtak, itt vészelték át a kommunizmust, és leszármazottaik mondhatni ugyanazt és ugyanúgy mondták, ugyanazokkal a hangsúlyokkal és meggyőződéssel, mint azok, akik már nyugaton születtek, ott szocializálódtak, és csak később jöttek vissza. Elsősorban ez a „kötőanyag” kezdett érdekelni …” (Krónika) A kifosztott „ b ű nöz ő k ” „Az elmúlt hetekben egyre erőteljesebben nyilvánul meg a visszaszolgáltatási folyamat lejáratása. Az országos restitúciós hatóságnál végzett ügyészségi vizsgálatok több olyan visszaélésre derítettek fényt, amelyek révén lényegében a restitúciós folyamat egészének jogossága kérdőjeleződik meg a közvélemény szemében. Különben sem kell komolyabb erőfeszítést tenni a kommunizmus idején elkobzott egyházi, magyar nemesi és egyéb ingatlanok visszaszolgáltatásának ördögi színekben való feltüntetése érdekében, mert főleg Erdélyben ez a kérdés mélyen etnicizált …” Borbély Tamás (Szabadság) Dunajská Streda állomás „Az utóbbi években a magyar nyelvhasználat kapcsán semmilyen ügy nem került annyira előtérbe, mint a többnyelvű vasúti megállók problémája. Ehhez képest Dunaszerdahelyen a múlt héten végül egynyelvű, szlovák felirat került az állomás épületére. Csakúgy, mint ahogy az összes többi vasútállomáson látni, hiába élnek túlnyomórészt magyarok az érintett településeken. Azt, hogy hivatalosan miért lehet csakis Dunajská Streda állomásnak nevezni a vasútállomást, egy joghézag teszi lehetővé a kisebbségi nyelvhasználati törvényben: a vasúti megállók ugyanis nem számítanak helységnévnek, nem kötelező a megállók kisebbségi nyelven való feltüntetése. A vasút mossa kezeit. A hivatalos álláspont szerint hiába foglalkoztak több szinten is a problémával, nincs megoldás, a vasúti műszaki
