Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 3. 19 növelte az államadósságot. Stockman ugyanis a kisméretű állam és a kiegyensúlyozott költségvetés híve, és egyebek között a nagy katonai költségvetést is ellenzi … (Metazin) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Már a diktatúra sem a régi A diktatúrák átalakulóban vannak. Régi típusú, totális diktatúra csak elvétve akad. A modernebb fajta viszont úgy is tekinthető, mint ami útban van a szabadság felé. Az amerikai biztonságpolitikai szakértők szerint ezt a haladást érdemes támogatnia Amerikának ahelyett, hogy kész demokrácia-receptet próbálna rájuk erőltetni. „A tekintélyelvű berendezkedés felhígulása végül is haladás a demokrácia felé, de tudni kell, hogy ez hosszú folyamat” – olvassuk a National Post hasábjain a Center for a New American Security agytröszt két vezető elemzőjétől, Robert Kaplantól és Dafna Randtól. Egyikük sem akárki. Kaplan tizenöt könyvet jelentetett meg a nemzetközi politikáról, sokáig tanácsadóként működött a hadügyminisztérium mellett, és már a nyolcvanas években megjósolta, hogy a Balkánon háború törhet ki. Rand pedig az elnök mellett működő Nemzetbiztonsági Tanács munkatársaként részt vett a Kadhafi líbiai elnök megbuktatását előkészítő diplomáciai műveletek kidolgozásában és a szíriai rezsim elleni fellépés megalapozásában. Ebből az írásból arra következtetünk, hogy ma már mindent másképp csinálna. A szerzők egy régi világ kivételes maradványainak tartják az olyan diktatúrákat, mint amilyen az észak-koreai rendszer vagy a vele egy sorban említett szíriai Aszad-rezsim. A világ tele van diktatórikus rendszerekkel, de ezek leírására és értelmezésére nem alkalmasak a régi modellek. A változást az idézte elő, hogy ma a közvélemény a diktátorok életében is döntő tényező, talán még inkább, mint a demokratikus vezetők esetében. Az utóbbiak ugyanis csak az állásukat vesztik el, ha ellenük fordul a közvélemény, az önkényuralmi vezetőknek azonban a puszta élete is veszélybe kerülhet, ha nem tudják kielégíteni a nép elvárásait … (Metazin) C C i i k k k k e e k k Eltérően ítélik meg a vezető erdélyi magyar politikusok a román elnök magyarságra vonatkozó megállapítását Kolozsvár, 2015. március 2., hétfő (MTI) – Eltérően viszonyulnak az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezetői Klaus Iohannisnak, Románia elnökének ahhoz a múlt heti megállapításához, amely szerint Romániában nem létezik magyarkérdés. A Krónika napilap hétfői számában közölt összeállításban Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem kívánta kommentálni Iohannis Berlinben tett kijelentését. Hozzátette viszont, hogy beiktatása óta többször is tárgyalt Klaus Iohannissal, és vázolta számára a magyar közösség problémáit. Hozzátette, a területi autonómiáról eddig nem tárgyaltak, de szóba került a megbeszéléseken az a parlamentben elakadt kisebbségi törvénytervezet, amely kulturális autonómiát biztosítana a kisebbségek számára, és amelyet beterjesztésekor Klaus Iohannis a német közösség vezetőjeként támogatott. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rendkívülinek találta, hogy Romániának német származású elnöke lehet, de úgy vélte, ez nem palástolhatja azt a tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőfélben vannak. Szilágyi Zsolt arra emlékeztetett, hogy az erdélyi szászoknak a 13. században biztosított önkormányzatiságot ma területi autonómiának lehetne nevezni. "Azt gondolom, hogy Iohannis is egy olyan Romániát szeretne, amelyben az őshonos közösségek: a szászok, a magyarok, a székelyek, a svábok nem érzik magukat veszélyben" – szögezte le Szilágyi Zsolt. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte, már a berlini kérdésfelvetés is azt bizonyítja, hogy a magyarkérdés nincs megoldva Romániában. A Magyar Polgári Párt elnöke ugyanakkor biztatónak vélte, hogy az
