Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 22. 19 Fekete március „5 halott, több száz sebesült, sok-sok testi és lelki nyomorék: ezt eredményezte a marosvásárhelyi, fekete március néven elhíresült, kereken 25 évvel ezelőtt lezajlott szekus diverzió. Eleinte Iliescu és szekus bandája Szatmárra tervezte a magyarok és románok mesterséges egymásra való uszítását, végül azonban Marosvásárhelyen szervezték meg a vérengzést. 1990-ben nagy volt a tét. Sokan valódi rendszerváltást követeltek, rendszeresek voltak a hatalmuk átmentésére törekvő kommunisták és szekusok elleni megmozdulások, melyek később a híres Egyetem térré terebélyesedtek, sőt, március 11-én a temesvári kiáltvány nyolcadik pontja egyértelműen követelte a szekusok és pártaktivisták kizárását a hatalomból és közéletből. Valamivel sürgősen el kellett terelni a közvélemény figyelmét, a magyar kártya pedig kézenfekvőnek bizonyult …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Beheged(t)-e a nyitott seb? Hetven éve, 1945 márciusának végén Moszkvában több napon át már konkrétumokról tárgyalt a londoni csehszlovák emigráns kormány, a Szlovák Nemzeti Tanács és a moszkvai kommunista emigráció több képviselője a háború után újjáalakuló csehszlovák államról, a majdani kormány programjáról és összetételéről. Ezután felgyorsult az események sora. Április 3-án a kijelölt kormánytagok kíséretében, Moszkván keresztül megérkezik Kassára Edvard Beneš; április 4-én Zdeněk Fierlingerrel az élén kinevezi az új csehszlovák kormányt, amely már április 5-én nyilvánosságra hozza a „cégéres” kassai kormányprogramot. Ebben külön-külön fejezetek kilátásba helyezik – a kollektív bűnösség elve alapján – a teljes magyar és német kisebbség megfosztását a csehszlovák állampolgárságtól, választójoguk megvonását, vagyonuk lefoglalását és nemzeti gondnokság alá kerülését, mezőgazdasági tulajdonuk elkobzását, iskoláik bezárását. Ezzel megkezdődnek a lakosságcserét, a kényszerközmunkát, a reszlovakizációt is jelentő jogfosztottság évei. Hazai magyar történészeink hamarosan 87 éves korelnöke, Vadkerty Katalin három kötetben adta közre (magyarul és szlovákul) a hontalanság időközének tényeit és lélektelen leckéit. Vele beszélgettünk (Új Szó) C C i i k k k k e e k k Közép-Európa 1990 - Emil Constantinescu: hiányzik a közös nagy cél a román-magyar viszonyból Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 2015. március 20., péntek (MTI) – Emil Constantinescu szerint hiányzik a közös nagy cél, amelyik újra egymás mellé állíthatná a románokat és a magyarokat. A volt román államfő a fekete március évfordulója alkalmából szervezett marosvásárhelyi kerekasztal-beszélgetésen tekintette át a román-magyar viszony alakulását. Emil Constantinescu úgy vélte, a román-magyar viszony rendezésében rendkívüli fontossággal bírt, hogy mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását tekintette céljának. A volt államfő szimbolikus jelentőségűnek tartotta, hogy az integrációban előbb járó Magyarország szószólója lett a nemzetközi szervezetekben Románia csatlakozásának. Az elnöki tisztséget 1996 és 2000 között betöltő Emil Constantinescu szerint az 1990-es évek elején a hatalomban megmaradt kommunista struktúrák alakították a romániai viszonyokat. Szerinte a román-magyar