Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 22. 15 Kerényi Ferenc irodalomtörténész munkájából (Petőfi Sándor élete és költészete, 2008) tudjuk, hogy Petőfi semmit sem szavalt el sem a lépcsőkön, sem a kiugró párkányzaton, mert március 15-én ott sem járt. Több helyen szavalta el a két nappal korábban keletkezett versét, így például a Pilvax kávéházban, de az csupán mítosz, hogy a múzeumi lépcsőkön is elmondta volna a költeményt. Ezzel együtt megvolt a szerepe ennek a legendának. A múltbeli események helyeinek utólagosan konstruált és beazonosított lokalizálása, így például Jézus betlehemi születésének, Péter római keresztre feszítésének, a forradalom nyitányának tekintett s a Téli Palota főlépcsőjére fantáziált ostromnak, vagy, a legújabbak közül, melynek keletkezése szintén Orbán Viktorhoz fűződik, Szent István Szűz Mária részére történő koronafelajánlása Alcsútdoboz mellett – ezek mind a nemzeti mítoszképzést, a vallási hagyományt vagy a hatalom legitimálását szolgáló eszközök …” Gábor György (Nsz) Orbán Viktor azt üzente „Március idusán a magyar kormányfő világos és egyértelmű üzenetet küldött nekünk, kisebbségi magyaroknak. A határozott hangú szózat lényege az volt, hogy a magyar szabadságot egyedül mi, magyarok vívhatjuk ki magunknak, és ebben a harcban senki másra nem számíthatunk, csakis önmagunkra. Értsünk hát szót egymással, üzente a miniszterelnök úr, fogjunk össze és dolgozzunk keményen, hogy… hogy mi is történjen? Hogy legyen végre magyar szabadság? Esetleg magyar jövő? Netán mindkettő? Gondolom, a magyarországi polgároknak fel sem tűnt ennek az üzenetnek a nagyszerűsége és újszerűsége, mert ők már hozzászoktak ahhoz, hogy a világon csakis annak van értéke, amit a harc során értünk el, és ami magyar meg nemzeti. De mi, ott a messzi északon (Felvidék) meg keleten (Erdély) és délen (Újvidék) sikoltoztunk a boldogságtól, amikor megtudtuk, hogy végre eljött a mi időnk. Pista, Laci, Böske, Géza, bocsánat Štefan, Ladislav, Alžbeta és Gejza, indulhattok harcolni! Megszabadulhattok végre azoktól a fránya szlovákoktól (románoktól stb.). Nem kell többé a parlamentben egyezkednetek velük, mert az úgysem vezet semmi jóra. Sőt maga a parlament is fölösleges,mert a magyar harcot nem a padsorokban kell megvívni, hanem a dicső harcmezőn. Szerencsétlen, naiv Petőfi Sándorunk mit össze nem hordott arról a Világszabadságról! Persze ő még nem tudta, hogy a magyar szabadság olyan bonyolult és komplex dolog, amit a vértiszta magyarokon kívül úgy sem ért meg senki …” Hunčík Péter (Nsz) A hidegháború szele „Mialatt e hét csütörtökön és pénteken Brüsszelben az Európai Unió vezetőinek s csúcstalálkozóján a tagállamok éppen dönteni készültek a Moszkvával szemben eddig foganatosított szankciók további sorsáról, már javában zajlott az orosz északi flotta „bevethetőségi képességének” ellenőrzésére hivatott, rég nem látott méretű hadgyakorlat. A hatnapos erődemonstrációra nem véletlenül most került sor: a Krim éppen egy évvel ezelőtt „tért vissza” az anyaország kebelébe. Mint az évforduló alkalmából az elnöki szóvivő nyomatékkal hangsúlyozta, semmilyen annektálásról nem lehet beszélni, a félsziget természetesen az Orosz Föderáció egyik régiója, s hovatartozása nem képezheti vita tárgyát. A sommás nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy az amerikai külügyminisztérium sajtóközleményben szögezte le: az Egyesült Államok „sem most, sem a jövőben” nem fogja elismerni a Krimet Oroszország részeként, ezért felszólítja Putyint, hogy vonuljon ki az elcsatolt területről. Nyilvánvaló, hogy az időzített flottafelvonulás elsősorban a már többször elhangzott amerikai követelésre adott válasz – ugyanakkor az uniós tagállamoknak küldött üzenet is. Az oroszok Európa számára úgyszintén világossá akarják tenni, hogy a Krim státusa semmiképp sem lehet alku tárgya, ugyanakkor a hadgyakorlat a szankciópolitikára vonatkozóan is jelzésértékű. Amikor a Nyugat épp a minszki tűzszüneti megállapodás betartását kéri számon Putyintól, és különböző diplomáciai csatornákon keresztül óva inti attól, hogy Mariupol
