Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis

2015-03-18

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. MÁRCIUS

18. 20 C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  Az RMDSZ törvényhozói nyilatkozatban ítélték el a sepsiszentgyörgyi ünnepség megzavarását Bukarest, 2015. március 17., kedd (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti

csoportja elítéli a 2015. március 15-én, Sepsiszentgyörgyön történteket és határozottan elutasítja nemzeti ünnep

üzenetének eltorzítását - olvasható a frakció kedden kiadott nyilatkozatában, amelyet a szövetség hírlevele közölt. A törvényhozók felháborodását az váltotta ki, hogy a vasárnapi sepsiszentgyörgyi ünnepségen Kelemen

Hunornak, az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos

füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg. A nyilatkozatban rámutatnak: Március 15. a modern magyar nemzet születésének pillanata, és ilyen értelemben

minden magyar közös ünnepe, és az azt övező egység meggyőzően bizonyította Romániában a többségi nemzet

számára, hogy tiszteletben kell tartani a magyar kisebbség ünnepeit, jogait, igényeit. Az RMDSZ-frakció szerint a

hétvégi sepsiszentgyörgyi események első sorban a nemzeti ünnep ideáljainak ártanak. "Március 15. nem az egyének magánvéleményéről, csoportok sajátos nézeteiről szól, hanem nemzetünk közös

értékeiről. A szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának része, azt a morális jogot jelenti, amely

önmagában nem sérti mások szabadságát. Sepsiszentgyörgyön egy kis számú magyar csoportosulás fontosabbnak

érezte saját nézeteit hangoztatni, mintsem közös ünnepünket tiszteletben tartani. Ez az elenyésző kisebbség

aránytalan mértékű kárt tett az ünnep méltóságában. Meggondolatlan tettük, a nemzeti ünnepünk megzavarása az

elkövetőket minősíti" - fogalmazott keddi nyilatkozatában az RMDSZ parlamenti csoportja. A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság - nem karddal és lándzsával, de - tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani

nemzeti identitása alapjaitól. 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a  Közép-Európa 1990 - Kincses Előd: Marosvásárhely a Fekete március óta frontváros maradt Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár/Marosvásárhely, 2015. március 17., kedd (MTI) – Kincses Előd ügyvéd szerint a marosvásárhelyi

viszonyokat máig meghatározza a városban 1990 márciusában kirobbant román-magyar véres összecsapás. A

marosvásárhelyi magyar közösség - vezetői tisztségéből a Fekete március alatt lemondatott - emblematikus alakja úgy látja, Marosvásárhely azóta is a román-magyar küzdelem frontvárosa maradt. Kincses Előd az MTI-nek adott interjúban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE)

kialakult szembenállást, a Székely szabadság napjára tervezett magyar tiltakozás betiltását, de a marosvásárhelyi

magyarok azóta történt tömeges elvándorlását is a Fekete március számlájára írja. Hozzáteszi, Marosvásárhelyről éppen az önbizalommal rendelkező, mozgékony, vállalkozó szellemű magyarok költöztek el, és hiányukat nagyon

megsínyli a közösség. "Úgy jártunk, mint a Szovjetunió, megnyertük a háborút, de elvesztettük a békét" - állapította meg. A jelenleg

közel 128 ezer lakosú városban a Fekete március után csökkent 50 százalék alá a magyarok számaránya. A

magyarság ma a lakosság 45 százalékát teszik ki, és 2000 óta már a polgármesteri tisztséget sem sikerül a

közösség soraiból érkező politikusnak elnyernie. Kincses elmondta, az utóbbi években is az események újabb és újabb részletei világosodtak meg előtte, de ezek nem módosítják azt az 1990-ben megfogalmazott álláspontját, hogy a marosvásárhelyi román-magyar összecsapást az 1989 decemberében megszüntetett Securitate robbantotta ki. Előzőleg a Ceausescu-rendszer politikai rendőrségének a teljes állományát három hónapos fizetett szabadságra küldték. Ez a szabadság járt le

márciusban. "A román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy szükség van a titkosszolgálatra, hiszen a magyar

veszélytől ez tudja megvédeni az országot" - jelentette ki az ügyvéd. 1990 március 26-án meg is alakult a

Securitate állományából a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek létrehozása nem okozott megütközést a

romániai társadalomban. Kincses Előd vitatta két marosvásárhelyi történész kutatásainak két éve közzétett

eredményeit, amelyek szerint elsősorban helyi erőcsoportok felelősek az összecsapásért. Több tanúnak a vallomását is idézte, akik szerint Ion Iliescu ideiglenes elnök pontosan tudta, hogy mi történik

Marosvásárhelyen, de nem hozott intézkedéseket a konfliktus megfékezésére. "Iliescunak szüksége volt a