Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-17
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 17. 19 1992. október 25-ét is fontos fordulópontként említette, amikor az RMDSZ döntéshozó szerve, a Küldöttek Országos Tanácsa elfogadta a Kolozsvári Nyilatkozatot. A dokumentum első ízben állt ki határozottan az autonómia mellett. Az elvont autonómiakövetelést az 1993-as brassói kongresszus fordította le a program és az alapszabály nyelvére. A kongresszus kétéves határidőt adott azoknak az autonómiacentrikus lépéseknek a megtételére, amelyek nem ütköznek a román törvényi szabályozásba. Ezeket a lépéseket, mint például a nemzeti kataszter összeállítása, azonban az RMDSZ vezetése elmulasztotta megtenni - vélekedett. Borbély Zsolt Attila szerint 1996. november 28-án „ágyazott meg az RMDSZ” máig érvényes politikájának. Ekkor úgy lépett be a kormánykoalícióba, hogy semmiféle előzetes garanciát nem kapott programja részleges megvalósítására sem. Ezzel a szövetség feladta a legfontosabb eszközét: a külpolitikai nyomásgyakorlást - tette hozzá. A szerző az RMDSZ ellenzékét megjelenítő szervezetek megalakulását tartja újabb fordulópontoknak. Mint emlékeztetett, 2003-ban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 2008-ban a Magyar Polgári Párt (MPP), 2011-ben pedig az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alakult meg. Az MPP megalakítását szerinte az RMDSZ váltotta ki azzal, hogy román hatalmi segédlettel megakadályozta a magát szintén civil érdekvédelmi szervezetként meghatározó Magyar Polgári Szövetség választási indulását. Az EMNP megalakulása szerinte annak következménye, hogy az MPP „saját elnöke foglyává vált”, és azok, akik egyszerre voltak hívei a nemzeti érdekeknek és a demokráciának, kénytelenek voltak saját pártot alapítani. Borbély Zsolt Attila úgy látta, hogy előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor az RMDSZ nem tudja átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. „Ha sikerülne egy autonómiacentrikus cselekvési egységet létrehozni az RMDSZ, az MPP és az EMNP között, akkor ez az időpont jelentősen kitolhatóvá válna. Ha nem, akár már a 2016-os parlamenti választásokon is előfordulhat, hogy az erdélyi magyarság képviselet nélkül marad a román parlamentben” - jelentette ki. A politológus elmondta, annak ellenére sem esett nehezére elemzőként tekinteni a politikai történésekre, hogy kezdetben az RMDSZ-ben politizált, jelenleg pedig az EMNT országos alelnöke. „Nem vagyok hajlandó egyet jobbra ütni, egyet pedig balra, hogy objektívnek tűnjek. Ha nem középen van az igazság, akkor ezt ki kell mondani” - jelentette ki Borbély Zsolt Attila. Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed évszázada című könyvet a hét során Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön mutatják be. v v i i s s s s z z a a Varga Mihály: Szerbia stabil befektetési lehetőség a magyar gazdasági szereplők számára Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2015. március 16., hétfő (MTI) - Szerbia - az uniós országokat leszámítva - az egyik legstabilabb befektetési lehetősége a magyar gazdaság szereplőinek - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szabadkai Pannon RTV Közügyek című hírháttérműsorában hétfőn. Varga Mihály az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc vajdasági központi ünnepségén vett részt Szabadkán vasárnap, az interjút akkor készítette a televízió. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a Magyarország és Szerbia közötti diplomáciai kapcsolat az utóbbi 15-20 évben nem volt olyan jó, mint most, és vannak közös fejlesztési elképzelések is. "A magyar vállalkozók részéről nincs talán az a visszafogottság vagy az a fajta tartózkodás, amely az 1990-es éveket jellemezte. Sokkal könnyebb ma arról beszélni nekik, hogy Szerbiában is vannak befektetői lehetőségek" - fogalmazott a tárcavezető. Szerinte most a legfontosabb a humántőkébe való beruházás, valamint az, hogy a fiatalokat a szakképzés irányába tereljék. "Szeretnénk, ha ezt Kárpát-medencei szintű programmá tudnánk fejleszteni, és a következő hónapokban Erdélyben, a Vajdaságban, de akár Kárpátalján és a Felvidéken is ilyen szakképzési centrumokat tudnánk nyitni" - magyarázta, hozzátéve, hogy a munkaerőbe való befektetés később megteremti annak a lehetőségét is, hogy a beruházók ne küzdjenek munkaerő-problémákkal. Hozzátette, szabadkai látogatása során Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével arról egyeztetett, hogy megpróbálnak olyan befektetési programokat a Vajdaságba hozni, amelyek a szülőföldjükön tartják a fiatalokat. Varga Mihály kiemelte, hogy a munkahelyteremtésben kell előrelépést elérni, mert ezen keresztül lehet otthon tartani a fiatalokat. "Ezért arra van szükség, hogy a következő hetekben-hónapokban végiggondoljuk azt, hogy hol lehet a leggyorsabban olyan fejlesztéseket elindítani, ahol aztán munkalehetőségek nyílnak meg, és a fiatalok pedig ezeket választva itt tudnak maradni a Vajdaságban".
