Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 15. 26 Szijjártó Péter a csúcstalálkozón az európai gázellátásforrás és -útvonalak diverzifikációjának fontosságát is hangsúlyozta. "Nekünk - és azt gondoljuk, hogy Európának is - az az érdeke, hogy minél több szállítási útvonalon, minél több csövön, minél több gáz érkezzen Európába, mert így lehet biztosítani az ellátás biztonságát és az alacsony árakat is" - mutatott rá. Elmondta: tudvalévő, hogy Oroszország a meghiúsult Déli Áramlat helyett tervezett vezetékbe szánt gázt Törökországba kívánja szállítani, az viszont kérdés, hogy a gáz milyen útvonalon jut majd el Közép-Európába. Áprilisban ezeknek a lehetőségeknek a megvitatása céljából ötoldalú találkozóra kerül sor Budapesten, ezen a magyar, görög, szerb, macedón illetve európai uniós miniszterek vesznek majd részt - tette hozzá. A csorbatói találkozón vezető témaként az energiabiztonságon kívül az ukrajnai helyzet, a keleti partnerség kérdései, és a terrorizmus is terítékre került. A terrorizmus témájával kapcsolatban és az Iszlám Állam (IÁ) jelentette fenyegetettséggel összefüggésben a magyar külügyminiszter leszögezte: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy növelje erőfeszítéseit az IÁ elleni akciók során, ezért elkötelezett a tekintetben is, hogy katonákat küldjön az ellene folytatott harcba, azért, hogy a nyugati országok kiképző tevékenységét biztosítani tudja őrző-védő feladatok ellátásával. Szijjártó kijelentette: az ukrajnai helyzetről szóló egyeztetésen nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar kormány csak a békés megoldást tartja járható útnak. "Hitet tettünk amellett is, hogy szükségesnek tartjuk az EBESZ megfigyelő missziója mandátumának időbeli kiterjesztését és létszámbeli növelését" - fűzte hozzá. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a témával összefüggésben, a minszki megegyezés végrehajtását értékelve azt mondta: nem ideális a helyzet Ukrajnában, de a minszki megegyezés után láthatóan pozitív fejlődés mutatkozik. A szlovák külügyminiszter az Oroszországgal szembeni, júliusban lejáró európai uniós (gazdasági) szankciók meghosszabbításával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: végső döntést erről ugyan csak jövő heti csúcstalálkozójukon hoznak az uniós tagállamok vezetői, de egyelőre a többség azon a véleményen van, hogy fenn kell tartani ezeket a szankciókat. A szlovákiai Csorbató üdülőhelyen lezajlott kétnapos csúcstalálkozó már a harmadik olyan rendezvény volt a sorban, amelyen három európai regionális szövetség, a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország), az Északi Tanács (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország) és a balti államok (Litvánia, Lettország, Észtország) külügyi vezetői közösen vettek részt, az Európai Unión (EU) belüli közös fellépésük megerősítése és az aktuális kérdések megvitatása céljából. A mostanit megelőző két ilyen találkozóra, 2013 februárjában a lengyelországi Gdanskban, illetve tavaly márciusban az észtországi Narvában került sor. A következő csúcstalálkozónak Lettország ad otthont egy év múlva. v v i i s s s s z z a a Németh Zsolt: világos országkép-stratégia kellene Magyarországnak Budapest, 2015. március 13., péntek (MTI) - Nagy szükség lenne arra, hogy Magyarországnak világos országkép-stratégiája legyen - mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Budapesten, a Pro Minoritate Könyvek sorozat öt új kötetének bemutatóján. K. Lengyel Zsolt Tükrözés és torzulás című kötetéről szólva a kormánypárti politikus azt mondta, hogy "száz évvel Trianon után lassan rá kellene egy kicsit döbbenniük a külpolitika csinálóinak, hogy nem elég jó dolgokat csinálni, hanem jónak is kell látszaniuk azoknak a dolgoknak". Szerinte ez az elmúlt fél év külpolitikájának egyik legnagyobb hiányossága. A kötetben K. Lengyel Zsolt, a müncheni Magyar Intézet elnevezésű egyesület (amely jelenleg Regensburgban működik) vezetőjének 1993-1994-ban készült szemléi olvashatók, amelyek arról adnak képet, hogyan, milyen hatások alapján minősíti a német sajtó a magyarországi rendszerváltozás folyamatát, valamint a magyar kisebbségek helyzetét a kommunista rendszerek összeomlása után. K. Lengyel Zsolt azt mondta, a húsz évvel ezelőtti "kép" jelentős hányada Magyarországon készült. A Magyarország-kép romlott az elmúlt húsz évben, azért, mert ma már nincs szükség arra, hogy Budapestről súgjanak németországi szerkesztőségeknek, hogy mit írjanak - tette hozzá. Az újonnan megjelentetett kötetek között van Kozma Miklós Egy csapattiszt naplója című könyve. Brenzovics László történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: a napló egy első világháborús visszaemlékezés, amely legutóbb 1931-ben jelent meg. Kozma Miklós a frontvonalról elevenítette fel a történéseket, és aki elolvassa a naplóját az sokat megérthet, hogy milyen volt a régi Magyarország, milyen volt a tisztek számára háború. Kozma Miklós 1919 júliusától részt vett a tisztekből, csendőrökből és önkéntesekből létrejött Nemzeti Hadsereg megszervezésében. Horthy Miklós 1920-as kormányzóvá választása után a Katonai Iroda