Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 15. 21 parlamentáris demokrácia keretei között működött. Tekintetbe kell vennünk, hogy az alkotmányban az újítás rendszerint veszélyesen gyönge, a korszerűen értelmezhető régebbi legitimitása pedig ehhez képest erős. Az új erejét jelentősen növeli az, ha jól illeszkedik a bevált régebbihez. Az előttünk álló alkotmányos vitákban tájékozódási pontokra van szükségünk. Mindezek alapján tartalmában az Alaptörvény előtti alkotmányosságot helyreállító, más szóval konzervatív alkotmányozást tartunk szükségesnek. Az alkotmányozáskor az 1989 és 2010 közötti alkotmányos hagyományainknak – vagyis az alkotmánybírósági gyakorlatban élő köztársasági alkotmánynak – megfelelő alkotmányos megoldásokat kell választanunk. Ettől csak kényszerítő okból, kivételesen szabad eltérni, akkor, ha a szabályozás vagy éppen annak hiánya a rendszer alkotmányos működését veszélyeztette. Ha pedig újításhoz fordulunk, annak az alkotmányosság erősítését kell szolgálnia (például az alkotmánymódosítás feltételeinek szigorítása) …” Majtényi László–Somody Bernadette (ÉS) EU: csatlakozási stop „Immár hivatalos: visszavonta az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét Izland. A reykjavíki kormány döntése persze nem érte váratlanul Brüsszelt (és a bővítési ügyekre figyelő európai közvéleményt), ennek ellenére fontos mérföldkőről van szó. Izland 2009-ben kezdte az uniós csatlakozási folyamatot. Az ország 1970től az EU-nál lazábban integrált Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja, de a 2000-es évek első évtizedének vége felé az EU által kínált gazdasági mentőháló arra ösztönözte a reykjavíki döntéshozókat, hogy Brüsszel felé orientálódjanak. A folyamatnak az vetett véget, hogy Izland a gazdasági világválságot végül képes volt önerőből, komoly strukturális reformok árán kezelni, felhasználva ehhez saját önálló pénzét, az izlandi koronát is. Az önálló kármentés sikere leapasztotta a csatlakozási kedvet. 2013-ban az akkori vörös–zöld kormány felfüggesztette, majd az őt követő euroszkeptikus–konzervatív kormány most kukába dobta az ország csatlakozási kérelmét. Izland esete egy nagyobb trendbe simul bele, melyet talán bővítési fáradtságnak nevezhetnénk az EU részéről. Hosszú idő után ebben a kormányzati ciklusban nem várható új ország csatlakozása; olyannyira, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új, luxemburgi elnöke a bővítési biztos 1999 óta létező portfólióját összeolvasztotta a szomszédságpolitikaival. Ezt sokan – okkal – értékelték az EU önmagával szembeni elvárásainak egyfajta kifelé is kommunikált csökkentésének. Ez különösen azért fura lépés, mert több ország csatlakozási kérelmének rendezése is folyamatban van: ez számukra mindenképpen csalódás …” Ravasz Ábel (Új Szó) A jobboldal bízhat a csodában, de nem látni, kit követhetnének az újonnan jött szavazók Fico centrális erőtere „Egy év múlva választunk, de nemnagyon látszik, hogyan lehetne a Smert ellenzékbe küldeni. Pedig 365 nap alatt már nagy csodákat nem lehet tenni. Amiről Orbán Viktor Magyarországon regél, azt Robert Fico Szlovákiában – ideologizálás nélkül – lassan végrehajtja: a Smer centrális erőtérré változik. Egy évvel a parlamenti választások előtt a Smer 35 százalék körül stabilizálta támogatottságát, ami első látásra nem jelent legyőzhetetlen erőt – 2010-ben ilyen eredménnyel ellenzékbe kényszerültek Ficóék. Ám most nem látni, hogyan állna össze egy olyan ütőképes jobboldali blokk (az ütőképes a Radičovákormány idő előtti bukása miatt kulcsszó), amely váltani tudná őket. Potenciális koalíciós partner viszont akad a Smer számára. Ha az SNS is bejutna a törvényhozásba, Ficóék gyakorlatilag megkerülhetetlenek lennének a következő négy évben is …” Mózes Szabolcs (Új Szó) A közös európai hadsereg ötlete „Francia főtörzs német tizedessel és brit hadnaggyal közösen ússza át a Duna-deltát? Egy erre hajazó lehetőséget festett le az Európai Bizottság elnöke, amikor egy interjúban bedobta a köztudatba az uniós hadsereg ötletét. Az Európai Unió
