Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://ww w.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 2. 14 várják a jelentkezőket. A szakmai gyakorlat során a pályázóknak lehetőségük lesz az Intézet mindennapi tevékenységében való részvételre, valamint részben önállóan végzendő elemző- és kutatómunkára is. A kiválasztásnál meghatározó a Kisebbségkutató Intézet profilja iránti fogékonyság: a kisebbségi magyar közösségek, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, a kelet-közép-európai cigányság, zsidóság és a migránsok helyzete iránti érdeklődés. A program időtartama négy hét, amelynek ideje alatt a szakmai gyakorlatra jelentkezők megismerkedhetnek Magyarország meghatározó kisebbségkutató intézetével és az ott, illetve az onnan irányított munkákkal. (Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet projektjeit lásd a következő honlapokon: www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu ) (Felvidék.ma) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 A modell „Borisz Nyemcov egy nappal a halála előtt interjút adott a Newsweek Polska cím ű lengyel lapnak. Azt mondta, hogy Oroszországot Putyin a szakadékba vitte, megrontotta kapcsolatait a külvilággal, tönkretette a gazdaságot, s az Ukrajnával folytatott háború is s úlyos áldozatokkal jár. Ő maga leleplezésekkel akart el őá llni arról, miként harcol az orosz hadsereg Ukrajnában. Elmondta, hogy a rendszer szervezi a maga rohamosztagait, amelyekkel lecsaphat az ellenzékre, az ukránok ügyével rokonszenvez ő kre. Putyin fasiz álja Oroszországot – állította. Ez már elég ok arra, hogy egy zsarnokságban jelentkezzenek önkéntesek az ilyen hang elnémítására. Putyin elnök utasítására ehhez nincs szükség, olyan rezsimet épített, amelyben ilyen dolgok megtörténnek. Az egykori szovjet e r ő szakszervezetek uralta államapparátus, melléjük rendelve a dollármilliárdos oligarchák, alattuk az engedelmes végrehajtó szervezet, amely a lakosság sarcolásából gyarapszik … ” (Nsz) L iberális fundamentumok „Már az SZDSZ felmorzsolódása előtt is sok vita zajlott a hazai liberalizmus helyzetéről és kilátásairól, s az óta is fel-fellángolnak a liberalizmus (elsősorban pártszerű) újraélesztésével és perspektíváival kapcsolatos viták. Régen is az volt az érzésem, és ma is az, hogy e vitáknak mintha mindig is szűk lett volna a horizontjuk, s túlságosan a pártpolitikára szűkültek volna. Márpedig ahhoz, hogy a (liberális) pártpolitikával kapcsolatban bármiféle tanulságokra lehessen jutni, a liberalizmus ügyét először el kell választani a pártpolitikától; másodszor pedig ki kell emelni a szűk hazai keretek közül. Az lesz az állításom, hogy túl keveset beszéltünk a liberális demokráciáról, s amikor beszéltünk, akkor is evidenciának tekintettünk mindent. Holott még az egyértelműnek tűnő dolgokon is van mit vitatkozni. Sőt azokon kell igazán. Egy tőrőlmetszett liberális, John Stuart Mill időtállóan fogalmazta ezt meg a XIX. század közepén: „Az emberiség tévedéseinek jó része azon szerencsétlen hajlamából származik, melynél fogva oly tárgyról, mely már nem kétséges, többé nem is akar gondolkodni.” Márpedig nagyon is gondolkodnunk kell, méghozzá a liberális demokrácia három alapfeltételén, az elitek közötti megegyezésen, a társadalmi alapokon és a liberalizmus kifejlődésének nemzeti keretein …” Csizmadia Ervin (Nsz) És a falon megjelenik az írás „A Fidesznek 1988-as alapításakor volt ügye. Egy liberalizmussal leöntött, szovjet rendszerbe zárt, szürke, öreg diktatúrából akart szabad, független, színes, nyitott és fiatal demokráciát teremteni. Az alapító fiatalok nem hatalomra, pénzre, karrierre vágytak, nem saját magukra gondoltak, hanem egy országra, sőt talán az egész világra. Lázadók voltak. Hívők: a szabadság vallásában hittek. Nem lesz fölöttünk se Isten, se király, se párttitkár, se apánk. Jöhet rendőr és ügyész, jöhet megtorlás és büntetés: ez a világ a miénk lesz, nem a tiétek. 1989-ben Orbán Viktor őszintén beszélt a téren. Lehet, hogy 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját
