Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, htt p://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 7. 15 kapcsolatok alapvetően gazdasági jellegűek, és a két ország sokkal közelebb áll egymáshoz Moszkva megítélésében, mint ahogy kívülről látszik”. S reméli, hogy a nemsokára Budapestre érkező Victoria Nuland külügyi államtitkárt sikerül is meggyőzni erről …” Mészáros Tamás (Nszv) Az arrogáns hatalmi politizálás buldózerei – Magyar jogküzdelmek és a mártírok „Ne legyünk restek százszor is megismételni: a módszeres betelepítés és magyar üldözés miatt Marosvásárhely román többségűvé vált. Ez nem természetes történelmi fejlődés eredményeképp alakult így. A kommunista diktatúra betelepítési politikájával, akárcsak Erdély más nagyvárosaiban, itt is arra törekedett, hogy felszámolja a város magyar jellegét, az etnikai arányokat megváltoztassa …” Kádár Gyula (Háromszék) A biztos jövőhöz több kell „A kisebbségi szervezetek értéket jelentenek, ezt meg kell őrizni – nyilatkozta Klaus Johannis államfő, aki szerint törvény is előírja a pozitív diszkriminációt Romániában. A bukaresti sajtó lelkesen tálalja, hogy a szászságát soha meg nem tagadó nagyszebeni politikus „kizárólag” németül beszélt a közszolgálati televízió német nyelvű adásában – ennek kell örülni huszonöt évvel a diktatúra bukása után? –, és úgy vélekedik, hogy a németeknek biztos jövőjük van az országban. Ahogy azt várni lehetett, az interjúból azt ugrasztották ki, hogy Európában sem mindenütt rendelkeznek parlamenti és önkormányzati képviselettel a kisebbségek. A román politikusok többsége ettől elégedetten hátradőlhetett: íme, ezt a legmagasabb állami tisztségbe választott kisebbségi mondja, tehát igazán semmi javítanivaló nincs a más ajkú román állampolgárok helyzetén. Mi magunk is így értettük, hiszen alig pár napja hallhattuk az államfőtől, hogy Romániában nincs magyarkérdés. Most pedig a magyarságról egyetlen szó sem esett, mintha nem is léteznénk …” Demeter J. Ildikó (Háromszék) Kisebbségiek két tűz között „Nekünk, Kárpát-medencében élő magyaroknak az elmúlt több mint negyed évszázadban két nehézséggel kell folyamatosan megküzdenünk. A magyar kisebbségi közösségek számbeli leépülése, belső kohéziójuk időnként lassuló, egészében véve azonban folyamatos lazulása nemzetstratégiai probléma, mellyel csak mi magyarok vehetjük fel a küzdelmet. Másrészt, az útódállamokban a mindenkori hatalom arra törekszik, hogy a kisebbségi közösségekben élő magyarok asszimilációja felgyorsuljon. Látni kell, hogy a rendszerváltás nyomán a közösségi fellépés jogi korlátai kibővültek. A magyar közösségeknek nagy segítség, ha a magyarországi politika támogatja identitásuk megőrzésére irányuló törekvéseiket. Hátráltatja viszontközösségi küzdelmüket, hogy az EU-ban sem a jogi szabályozás, sem az egyes tagállamok szimpátiája nem kedvez az autonómiatörekvéseknek. Pedig az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének méltányos rendezése – s ezt nyilvánosan senki sem tagadja – csak autonómiák útján valósítható meg …” Ágoston András (KIFO Hírlevél) Nemes kaláka „Némi szorongással vegyes kíváncsisággal várom az idei március 10-ét. Két év „székelymártír” tapasztalata alapján ingadozom: vajon milyen reakciókat ébresztenek az emberekben a marosvásárhelyi polgármesteri tiltás saját lábaiban botladozó érvei? …” Csinta Samu (Erdélyi Napló) A polgári Magyarország értékelése „A politikai marketing volt az elmúlt periódus az egyik fő vitatémája a magyar jobboldal térfelén. „Politikai terméknek” nevezte G. Fodor Gábor, Orbán Viktor egyik tanácsadója, a Századvég Alapítvány nevű politikai elemzőközpont és oktatási műhely stratégiai igazgatója a Fidesz 1998-as győzelmének ideológiai kulcsfogalmát, a polgári Magyarország célkitűzését. Idézzük pontosan, mert fontos, nagy port kavart gondolatról van szó: „A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a »polgári
