Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 6. 18 nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot. Legenda, hogy a nyilasok valóban tervezték volna a nagy gettó rabjainak lemészárlását. A legenda „forrása” Szalai, akit 1945. február 17-én a Politikai Rendőrségen kihallgattak. Ezt idézi Ungváry is, de nem árulja el, hogy Szalai eleinte nem a nagy gettó, hanem a védett házak megmentését tulajdonította saját magának. Későbbi, egymásnak is ellentmondó vallomásait Ungváry már nem idézi, ezek pedig alapvetően megkérdőjelezik Szalai szavahihetőségét. Az akcióban Lucska Vilmos vett volna részt a VII. kerületi nyilaspártszervezet részéről. Ungváry szerint döntő bizonyíték Szalai szavahihetősége mellett, hogy Lucska saját népbírósági tárgyalásán bevallotta, hogy egyike volt azoknak, akik a gettó lemészárlásának tervét kidolgozták. Ungváry téved, vagy rosszul emlékszik. Lucska a népbíróság előtt is tagadta, hogy ilyesfajta tervezgetésben részt vett volna …” Karsai László (Nsz) NEMZETI ÜNNEP – NEMZETI SZOLIDARITÁS NÉLKÜL 3 „Annak idején, mondhatni, sok évtizeddel korábban, még a piarista gimnáziumban, ahhoz szoktattak hozzá, hogy az ünnep a kölcsönös kiengesztelődés és megbékélés, a találkozás és összefogás alkalma, és ezt az alkalmat nem szabad kihasználatlanul hagyni. Az ünnep erkölcsi kötelezettségekkel jár, és ezeket illik komolyan venni. Nos, azért idézem fel ezt a réges-régi tanítást, mert hosszú évek óta tapasztalom, hogy szomorú módon a feledés áldozata lett: a megbékélés, a kiengesztelődés egy önmagát keresztényként meghatározó országban szinte elfeledett lelki stratégia. A magyar kultúra napján rendezett ünnepségek után néhány nappal tűnődöm ezen, hazatérve egy kulturális misszióból, amely két szomszédos ország magyar közösségéhez vezetett …” Pomogáts Béla (ÉS) Az iszonyat jelképe „Hetven éve szabadították fel az I. ukrán front katonái az Auschwitz néven az iszonyat jelképévé vált náci lágerbirodalmat. A hely egyúttal a magyarság legnagyobb temetője, ahol honfitársaink százezreit fojtották meg gázzal, verték agyon vagy dolgoztatták halálra. Az Arte nevű német–francia tévécsatorna egy teljes napi műsorfolyamát szentelte az évfordulónak. Benne az eredetileg csak a szövetséges katonai erők belső tájékoztatására készült 1945-ös dokumentumfilmeket gázkamrákról az épen maradt emberi csontokkal, no meg az élő csontvázakról, akik megélték szabadulásukat. A műsor láttán vajon mit gondolhatnak a holokausztot tagadók vagy bagatellizálók, ha látják a hatalmas hodályt dugig gyerekjátékokkal, plüssmackókkal? Vagy a sok ezer műlábat, a több tonna női hajat, a fogsorok óriási halmát, amelyekből „kinyerték” az aranyat... Hetven év után nagyjából ismertek és a világ történészközössége által elfogadottak a tények. A háború után egy, a szovjetek által megalakított vizsgálóbizottság abból indult ki, hogy az öt négyzetkilométeren elterülő Auschwitz-Birkenau lágerbirodalomban mintegy négymillió ember vesztette életét. A későbbi kutatások végül 1,1 millió halálos áldozatot rögzítettek, túlnyomó többségük, kereken egymillió zsidó volt. Mellettük rengeteg lengyel, ezerszám franciák, hollandok, görögök, csehek, szlovákok, belgiumiak, jugoszlávok – és persze németek, osztrákok. Aztán szovjet hadifoglyok és a romák tízezrei. A zsidó deportáltaknak csaknem fele a Magyar Királyság állampolgáraként érkezett 1944 áprilisa és júliusa között 137 vonatszerelvényen a nácik legnagyobb haláltáborába …” Heltai András (168óra) Jogok és lehetetlenségek „Ukrajna nem lesz föderatív, hanem megmarad unitárius államnak” — jelentette ki Petro Porosenko egy harkivi tanácskozáson. Majd hozzátette: a 3 ha a cikket végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz