Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 27. 19 Mindkét tervezetet tavaly terjesztette a parlament elé a magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Bogdan Diaconu független képviselő, aki akkor még a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja volt. Klárik László elmondta: a két tervezet esetében a képviselőházé a döntő szó, újdonság, hogy ilyen "kényes" tervezeteket a szenátus egyáltalán megvitat. A szenátor arra utalt, hogy mivel a kétkamarás román parlamentben mindig a második házé a döntő szó, az elsőben gyakran napirendre sem tűzik a vitát, hanem "hallgatólagosan elfogadottnak" nyilvánítják azokat a tervezeteket, amelyeknél lejár a döntéshozatalra megszabott határidő. Az RMDSZ szenátora biztatónak értékelte azt is, hogy a felsőház nagy szavazattöbbséggel elutasította az egyértelműen magyarellenes tervezeteket: a 112 jelenlévő szenátorból 110-es voksoltak Diaconu törvényjavaslatai ellen. Klárik László úgy vélte, a "normalitás fele hajlik" a bukaresti parlament viszonyulása, hiszen a szólásszabadságot korlátozó, az autonómia hirdetőit börtönnel fenyegető kezdeményezésekről van szó. „Egy demokratikus országban sem a szimbólumaink használatának, sem a szabad véleménynyilvánításnak a jogát, sem identitásunk kifejezésének eszközeit nem vehetik el tőlünk” - fogalmazott Klárik László. A Diaconu egyik tervezete a területi autonómia és "mindenféle szakadár törekvés" betiltásáról szól. A tervezet szerint tilos lenne ezeket az eszméket gyűléseken, rendezvényeken, vitákon, politikai, vagy civil kezdeményezések révén népszerűsíteni , a tiltást megszegő magánszemélyeket pedig a törvény egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná, az ellene vétő szervezeteket pedig feloszlatná. A másik tervezet az "etnikai zászlókat tiltaná be, de - az RMDSZ szenátora szerint - a tervezet nem tisztázza, mit ért etnikai zászló alatt. Bogdan Diaconu tavaly kilépett a PSD-ből az RMDSZ akkori kormányzati jelenléte elleni tiltakozásul. A képviselő később bejelentette: Egyesült Románia Párt néven új pártot alapít. v v i i s s s s z z a a Iohannis Berlinben: Romániában nincs "magyar kérdés" Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2015. február 26., csütörtök (MTI) - Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés, és Romániában nincs "magyar kérdés" - mondta Klaus Iohannis román államfő csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után. Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy "szokatlanul nagy" érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez "fenyegetettséget" jelent. A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és "ők a mi tárgyalópartnereink" - mondta Klaus Iohannis, hangsúlyozva, hogy "Romániában nincs magyar kérdés". A tavaly decemberben hivatalba lépett, szász - erdélyi német - nemzetiségű román államfő bemutatkozó látogatást tett csütörtökön a német fővárosban, ahol találkozott Joachim Gauck német szövetségi elnökkel is. Egy, a látogatást beharangozó német rádióinterjúban kifejtette, hogy az ukrán válság miatt a NATO erősebb romániai jelenlétére van szükség. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Románia a földrajzi fekvése miatt "kiemelt helyzetben" van, de egyelőre a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtására kell törekedni, és csak ezután lehet tárgyalni a román felvetésről. Románia 2011 óta húzódó schengeni csatlakozásával kapcsolatban Klaus Iohannis elmondta, hogy országa teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosítsa a közösség külső határát, és Bukarest számít Németország támogatására. Merkel azt mondta, "jogos igény" román részről a csatlakozás a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez, és az Európai Bizottság kedvező fejleményekről számolt be legutóbbi jelentésében, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlakozási folyamatot. A munkavállalási korlátozások 2014. január 1-jével történt megszűnése révén Romániából Németországba irányuló vándorlási hullámmal kapcsolatban Merkel és Iohannis is azt emelte ki, hogy tévedés csupán úgynevezett szegénységi - a szociális juttatások megszerzését célzó - bevándorlásként felfogni a jelenséget, hiszen nagy számban érkeznek jól képzett munkavállalók, akik hamar elhelyezkednek a német gazdaságban. A román államfő hangsúlyozta, hogy személyesen is több száz embert ismert, akik kivándoroltak Németországba és "tökéletesen integrálódtak". A kivándorlók túlnyomó többsége remekül képzett szakember, akiknek elvesztése "komoly kihívás" Románia számára - mondta Iohannis. v v i i s s s s z z a a
