Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 22. 19 jogi alapon való rendezésén nyugszik a Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészkollégám által 1994-ben kidolgozott nyelvtörvénytervezet, illetve az Andrássy György jogászprofesszor által a nyelvszabadság jogának nevezett elmélet. Andrássy és Szilágyi szerint az anyanyelv használatára vonatkozó jogok olyan jogok, melyek mind a többségi, mind a kisebbségi polgárokat mint emberi jogok megilletik, és nem csupán a kisebbségiekre vonatkozó többletjogok. Azzal ugyanis, hogy az államok – rendszerint a kisebbségeket említő speciális jogszabályokban (például nyelvtörvényben) – külön kiemelik, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van saját nyelvük használatára, azt sugallják, hogy ezek olyan többletjogok, melyek csak és kizárólag a gondoskodóés demokratikus állam pozitív hozzáállása, jóindulata miatt illetik meg a kisebbségeket. Azzal azonban, hogy a többségi elit uralta államok csak a kisebbségek vonatkozásában emelik ki ezeket a jogokat, azt sugallják, mintha a többségi nemzethez tartozókat nem illetnék meg ugyanezen jogok. Valójában azonban nyilvánvaló, hogy nem a kisebbségekhez tartozó személyeknek vannak nyelvi előjogai, hanem a többségnek. Hiszen ők tulajdonképpen szabályozás nélkül bárhol és bármikor használhatják anyanyelvüket. Könnyű belátni: ahhoz, hogy minden állampolgár számára biztosítva legyen anyanyelve megőrzésének és használatának joga, elegendő ezt a kisebbségekre utalás nélkül, általános emberi vagy állampolgári jogként megfogalmazni. A jelenlegi jogalkotási gyakorlat – amely többletjogokként jeleníti meg a kisebbségi jogokat – arra is kiválóan alkalmas, hogy burkoltan diszkrimináljon: mindazok a jogok, melyek a kisebbségek vonatkozásában nincsenek külön rögzítve, rendszerint nem is illetik meg a nemzeti kisebbségek képviselőit. A kisebbségek jogai általában csak olyan mértékben alkalmazhatók, amennyire azokat a speciálisan a róluk szóló külön törvények megfogalmazzák. Andrássy György szerint éppen ezért kell a nyelvi jogokat univerzális, mindenkit megillető jogként így megfogalmazni: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy anyanyelvét/saját nyelvét használja” … Amikor a többségi nemzet tagjai saját nyelvüket erőltetik a kisebbségekre, s amikor mindezt arra hivatkozva teszik, hogy a kisebbségiek jobban járnak, ha magas szinten megtanulják ezt a nyelvet és saját nyelvük helyett inkább azt használják bizonyos szituációkban, akkor arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a domináns nyelvi csoport számára természetes az államnyelv és az ezt hordozó többségi etnikum jogilag is alátámasztottkiemelt helyzete. A probléma kutatói szerint ez abból a nacionalista alapállásból következik, amelyet a domináns nemzetek tagjai széles körben vallanak. Nevezetesen abból, hogy a nemzetállam lényegénél fogva egy etnikai és nyelvi közösségen alapuló nemzeté. A domináns csoport tagjai számára azért is természetesnek tűnhet ez a fajta szemlélet, mert országuk neve rendszerint magában foglalja a többségi etnikum nevét, és erre hivatkozvaúgy érzik, ez a nemzet az államiság birtokosa, ők vannak otthon, mások csak megtűrt vendégek. Akkor is, ha évszázadok óta élnek azon a területen. Innen csupán egy lépés az a szemlélet, mely szerint saját államukban csak a domináns csoport nyelve lehet az egyetlen államnyelv, hivatalos nyelv. Így válik a nyelv a kommunikáció eszközéből politikai és nemzeti szimbólummá. És így lesz az anyanyelv használata és a nyelvi jogok kérdésköre mások elnyomásának, konfliktusoknak a forrásává …” (Kárpátalja.ma) Nem csupán a védősáncok, hanem az Európai Unió falán is megjelenhetnek a repedések „Görögország pénzügyi segélyezésével kapcsolatban mindenekelőtt néhány dolgot le kell szögezni. Szlovákia és az euróövezet további országai nem közvetlen támogatást, még csak hitelt sem nyújtottak Görögország számára. Csupán garanciát vállaltak a nemzetközi intézmények és a bankok által nyújtott hitelek fedezeteként. A nemzeti össztermék 175 százalékán tetőző államadósság normális körülmények között nem csökkenthető, elkerülhetetlen az államcsőd. Emiatt a görög államháztartás konszolidálása érdekében próbáltak korábban ki nem próbált eszközöket alkalmazni. A nemzetközi összefogás eredményeként Görögország
