Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-18
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 616 4, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 18. 16 Putyin után, valami előtt „Némi túlzással egész Európa Magyarországra figyelt az utóbbi két hétben, amikor először Angela Merkel német kancellár, majd tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatott néhány órára Budapestre. Normális esetben Merkel látogatása nem érdemelt volna kiemelt figyelmet, hiszen mindennapos vendég az uniós fővárosokban, ám Putyint az ukrajnai háború kitörése óta nem szívesen látják sehol. Az Európai Tanács tagállamai között tavaly márciusi óta él az egyezség, nem tartanak kétoldalú találkozókat Oroszországgal, mióta elfoglalta a Krímet. Pikantériát a vendéglátó Orbán Viktor politikája adhatott a gyors egymás utáni két vizitnek. A Nyugaton – Merkel által kimondottan – érthetetlen illiberális államszervezés, amely EU-tagországként úgy falja fel a kohéziós ezermilliárdokat, hogy közben megtagadja és felszámolja Európa felvilágosodás óta ápolt politikai örökségét, a liberális parlamentarizmust. Merkel nyilván tisztázni szerette volna, hogy túl a politikai filozófiai eme hablatyoláson, hová pozicionálja magát Orbán az unió reálpolitikai sakktábláján. Ami már csak azért is elkerülhetetlen, mert – tűzszünet ide, vagy oda –, ahogyan a világ gyalogol bele az ukrajnai háború sötétjébe, úgy kell színt vallani: az ingapolitikát kiköpi a nyugati szövetség. Másrészt Magyarország ugyan önmagában gyenge ahhoz, hogy hatása lehetne az Oroszország elleni szankciókkal szemben, de nincs egyedül, Görögország, Ciprus, Olaszország, Szlovákia, esetleg Csehország társaságában már megbonthatja az uniós láncot, s megfoszthatja Németországot, hogy (akár az amerikai doktrínával szemben) az unió orosz politikájának tempóját diktálja. Közben a különc Orbánból a tavaly nyári tusnádfürdői beszéd után lett igazán kétes személy, hiszen a 2009-es kötcsei beszéd óta nem mond érdemit az illiberális államszervezésről, csupán követendő példákat említ. Köztük Oroszország irányított demokráciáját (ahogyan a putyinizmus önmagát meghatározza) …” Friss Róbert (Nszv) A Biszkutyin-látogatás „Putyin helyett akár Biszku Béla is hibátlan látogatója lehetne kedden Orbán Viktornak. Biszkut ugyanis felbujtóként elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett, és a kommunista bűnök tagadása miatt is bűnösnek mondták ki. Ne ukrajnáskodjunk most, hiszen a Nagy Októberi Szocialista Ellenforradalom megkoszorúzása is joggal veri ki a biztosítékot. Ám nem ez a lényeg, hanem ami kis híján elsikkadt a sajtónyilvánosságban, holott üvöltve kellene vernie a dobot a médiának. A program szerint ugyanis az ellenforradalmi(!) emlékműnél celebrált megemlékezéséről csak az orosz (szovjet) sajtó munkatársai tudósíthatnak. A magyarok nem! …” Veress Jenő (Nszv) Putyin hosszú árnyat vetett Magyarországra „Előfordul, hogy a szimbolikus gesztusok a politikában erősebbek, mint a gyakorlati haszonnal járó cselekmények. Az orosz elnök keddi magyarországi látogatása esetében is így volt ez. Szinte jelentéktelen, hogy különböző orosz és magyar miniszterek miket írtak alá, ahhoz képest, hogy milyen üzenetek, jelképek kísérték ezt a látogatást M erkelnek volt egy igen látványos gesztusa. Elment a Dohány utcai zsinagógába, ahol egy órán át beszélgetett a magyarországi zsidó egyházak vezetőivel. Merkel azokat látogatta meg, akiknek szüleit vagy nagyszüleit német vezérlettel igyekeztek kiirtani Magyarországon. Putyinnak is volt egy igen látványos gesztusa. Orosz katonák sírját koszorúzta meg, többek között azokét, akik az 56-os magyar szabadságharc leverésekor estek el. Merkel a német hadsereg egykori áldozatai felé fordult. Putyin nem 56-os szabadságharcosokat látogatott, nem a 45-ös szovjet megszállás vagy a sztálini terror áldozataira volt kíváncsi, hanem a magyar szabadságot eltipró katonák sírjára. Merkel nem ment német katonasírok közelébe, pedig szép számmal vannak itt olyanok is. Ez a különbség Európa keleti és nyugati felének értékrendje között. Míg Németország kormánya elutasítja saját
