Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 9. 10 a francia elnök járt ki a héten az ukrajnai béke érdekében Kijevben és Moszkvában” - írja az euronews (KárpátInfo) Foreign Policy: Alternatívát kell találni a merkelizmusra „Európa-szerte a radikális pártok térnyerését lehet tapasztalni, és ez a folyamat csak úgy állítható meg, ha sikerül fősodorbeli alternatívát találni a „kártékony merkelizmussal” szemben” – erre a következtetésre jut a Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat (Szabadság) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 A kalap és a körmenet „A tizenkilenc éves La Barre lovagot kivégezték a franciaországi Abbeville-ben, 1766-ban. Azzal vádolták, hogy kalapemelés nélkül haladt el barátjával egy körmenet mellett. Ezt vallásgyalázásnak értelmezték, és megtoldották további, koholt vádakkal. Ezt az esetet juttatta eszembe az a diskurzus, amely „a vallási érzelmek sérelme, vallásgyalázás” témakörben folyik a párizsi terrorcselekmény kapcsán … A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is kiadott egy nyilatkozatot a párizsi terrorakció kapcsán: „A leghatározottabban elítéljük a Charlie Hebdo hetilap szerkesztősége elleni véres önbíráskodást. Ugyanakkor mások vallási, nemzeti vagy kulturális érzékenységének szándékos provokálását és a közösségek elleni gyűlöletkeltést éppúgy elfogadhatatlannak tartjuk, mint a párizsi események kapcsán az ellentétek szítását a különböző közösségek között.” Példa ez arra, hogy milyen könnyen összemoshatók az ilyen nehezen definiálható kategóriák: „vallási érzékenység provokálása”, „közösségek elleni gyűlöletkeltés”. Leginkább az „éppúgy” szó üti meg az ember fülét a fenti nyilatkozatban, amely csaknem egy szintre helyezi a vallási érzékenység megsértésének „bűnét” annak gyilkosságokkal való megtorlásával. Ha az állam ideológiailag összekapcsolja magát valamely vallással vagy egyházakkal, akkor ez óhatatlanul meghatározza, hogy mely vallás, illetve mely egyházak érzelmeinek megsértése minősül büntetendőnek az adott társadalomban. Hargitai Miklós rámutatott arra A terror pártján című Népszabadság-beli írásában, hogy akár a valláskritika is vallásgyalázásnak minősülhet a vallásos ideológiai alapon álló államban. Summa summarum, a vallási érzelmek megsértésének törvényi szankcionálása inkább a lelkiismereti szabadság sérelmét idézné elő, mintsem a vallás védelmét …” Dr. Vankó Zsuzsa 3 (Nsz) Kísérlet járja be Európát „Hónapok, ha nem évek óta sopánkodunk, hogy a magyarok kiábrándultak a politikai pártokból. A kormányellenes tüntetések szervezői is mintha csak abban az egyben értenének egyet, hogy nem kérnek a létező pártokból. Se a jobb- se a baloldaliakból. Ne szólaljanak fel, ne hozzanak pártzászlókat. Úgy általában húzzon el az egész politikai elit, és vigye magával az elmúlt negyedszázadot! Óh, bárcsak jönne egy fehér kesztyűs Grál-lovag, egy szeplőtelen múltú, ám lánglelkű politikai újonc, és megmentene minket Orbántól, Gyurcsánytól, Vonától meg az összes többitől, akit már ismerünk! Azoktól, akikről már kiderült, hogy se fehér kesztyűjük, se szeplőtelen múltjuk, se lánglelkük nincsen. Átkozzuk magunkat, kárhoztatjuk magyaros rossz sorsunkat, hogy miért vagyunk ennyire balszerencsések, miért pont nekünk nincsenek jobb, tisztességesebb, hatékonyabb politikusaink. Nagy csalódás lenne, ha kiderülne, hogy ebben sem vagyunk különlegesek? Hogy másoknak pont ugyanúgy elegük van a politikusaikból és pártjaikból, mint nekünk? Vajon apátiát keltene, vagy inkább cselekvésre ösztönözne, ha észrevennénk, hogy körülöttünk jó néhány társadalom 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját 3 teológiai főiskolai tanár