Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 8. 13 euróövezetből, ez pedig mindenképpen hatással lesz, vagyis a piaci elemzők szerint már most is hatással van az unióra, ennek pénzpiacaira …” Tomka Tibor (Népújság, Lendva) Ki az ellenség? „Január 7. – a nyugati civilizáció új gyásznapja. Párizsban, egy vicclap szerkesztőségében muszlim terroristák tizenkét embert mészároltak le, többségüket láthatóan nem vaktában, találomra, hanem név szerinht azonosítva, lista alapján. Karikaturistákat, akik sértették az iszlámot. Kivégeztek egy földön fekvő rendőrt is. De nem, nem az iszlámról kell levonni általánosításokat. Hanem a Nyugat politikai civilizációjáról. Önmagában, nyugati, felvilágosult szemszögből nincs jobb vallás és rosszabb vallás. Minden vallásnak voltak vérengző korszakai, a kereszténységnek, az iszlámnak, még a tibeti buddhizmusnak is. A Nyugat nem attól jobb, hogy a kereszténység jobb az iszlámnál, hanem attól, hogy itt volt felvilágosodás – amelynek egyik, de csak egyik gyökere a keresztény etika –, és az értékei beépültek a nyugati keresztény egyházak gondolkodásába. Így áll ez a kereszténydemokrata Európai Néppárt alapprogramjában. Nyugaton tiszteletben tartják a szabadságjogokat, így a véleménynyilvánítási és a vallásszabadságot. Az iszlám országaiban – jellemzően – nem. A Nyugat önbecsapása, hogy az ő szempontjából a fő választóvonal az iszlám fundamentalisták vagy a muszlim terroristák és a békés hívők között húzódik. Természetesen az algériai, szaúdi vagy pakisztáni hívők többségétől ugyanúgy nem kell félni, mint ahogy a muszlimellenes Breivik mészárlása után nem lehet azt mondani a norvégokról, hogy vérengző fenevadak. De Breivik mészárlása után a norvégok lelkiismeret-vizsgálatot tartottak: hogyan történhetett ez meg velük. Melyik az a kollektív alany, amely a párizsi mészárlás után lelkiismeret-vizsgálatot fog tartani? Hallgassunk egy olyan emberre, aki belülről ismeri az iszlámot. Abdel Fattáh elSzíszí egyiptomi elnök nemrég klerikusok előtt beszélt az el-Azhár Egyetemen, azt mondta, az iszlám forradalmasítására van szükség, hogy az 1,6 milliárd muszlim hívő ne álljon szemben a világ többségével – és a felvilágosultságot hiányolta …” Széky János (Paraméter.sk) Veszélyben „Fokozott riadókészültségben Európa. A tizenkét halálos áldozatot követelő tegnapi párizsi vérengzést követően további szigorított biztonsági intézkedésekre lehet számítani a nyugati országokban. A Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrabotrányok 2005-re nyúlnak vissza, amikor az egyik dán lap közölt gúnyrajzokat, nagy felháborodást keltve az iszlám közösségekben. A válasz nem maradt el: Iránban például a holokausztról szóló karikatúrapályázatot indítottak, az ötletgazda állítólag az akkori elnök, Mahmoud Ahmedinedzsád volt. A karikatúracsata azonban nem csak az újságok hasábjaira korlátozódott, korlátozódik, hanem messze túlmutat ezen: az említett gúnyrajz szerzője azóta is rettegésben él, az elmúlt tíz évben többen is halálosan megfenyegették, egy szomáliai férfi néhány éve baltával támadt rá. Bár a lap korábban bocsánatot kért az iszlám közösségekben inzultusnak számító rajzok közlése miatt, a karikaturistát ért támadás után, 2008-ban azért is újraközölte azokat …” Székely Kriszta (Szabadság) Párizsi mementó „Tíz újságíró és két rendőr – az iszlám terrorizmus legújabb európai áldozatai. Ki lehetett volna védeni a támadást? Kik a felelősök? Vesszen a multikulti? …” Mózes Szabolcs (Új Szó) Hedvig apró győzelme „A tavalyi év egyik utolsó jelentős híre volt, hogy a Nyitrai Járásbíróság elutasította a Zsák-Malina Hedvig ellen benyújtott főügyészségi vádindítványt. Nem azért, mert nem találta megalapozottnak, hanem mert hiányzott az irat magyar nyelvű fordítása, ehhez pedig a vádlottnak a nemzetisége és a korábbi kérései alapján joga lett volna …” Tokár Géza (Új Szó)