Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 1. 21 H H i i s s t t ó ó r r i i a a Pancsovai tanítómesterek „A pancsovai minorita rendház 1850 utáni naplóföljegyzései bizonyára számon tartják a város középiskolája nem kevésbé zaklatott és nem kevésbé kapkodó átalakulási folyamatának részleteit is, amely a határőrvidék katonai intézményeként egészen 1872-ig – a terület polgárosításáig – közvetlenül a bécsi hadügyminisztérium irányítása alá tartozott. „A pancsovai főgimnázium nem tartozik azon szerencsés iskolák közé, amely százados, vagy még régibb múlttal dicsekedhetnék – írta 1898-ban lelkes igazgatója Tordai György, akinek irányítása mellett a századforduló idején fölvirágzott az intézmény …” Mák Ferenc (Magyar Szó) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Nyíltan vállalt zsidógyűlölet ADALÉK A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI TÖRTÉNETÉHEZ „Közhely, hogy a második világháború idején a magyarországi zsidóüldözés a hatóságok aktív közreműködésével és a keresztény lakosság nagyfokú passzivitása mellett zajlott. Az igazi kérdés: miért? A zsidótörvények és később a deportálások egy olyan eszkalá-lódó folyamat betetőzései, amely közel két évtizedig tartott. Tulajdonképpen egy egész társadalom mentális ráhangolásáról/ráhangolódásáról kell beszélnünk, amelyből – saj-nálatos módon – az egyházi sajtó is kivette a részét. Ugyancsak közhelynek számít a katolikus egyházi személyek – például Prohászka Ottokár püspök vagy a jezsuita Bangha Béla – szerepe ebben a folyamatban; vagyis az antiszemitizmus generálásában. Ami azonban szinte alig ismert, az nem más, mint reformátusok, református lelkészek aktív szerepe az antiszemita közhangulat gerjesztésében és fenntartásában. Külön vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy ebben a társadalmi/egyházi emlékezetkiesésben milyen szerepet játszott a háború után berendezkedő szovjet típusú államszocialista hatalommal való együttműködés és ennek az együttműködésnek az ideológiai legitimációja az ún. „szolgálat teológiája”. Az óbudai református egyházközség korabeli lapja, az Egyházi Élet, döbbenetes erővel jeleníti meg ezt az elfeledett történelmet, és kiválóan érzékelteti a ráhangol(ód)ás megnyilvánulásait. Hiszen a lapban az egyházközségi vezetés szellemisége, mentalitása jelenik meg. És abban az osztály- és funkcióalapon tagolt, tekintélyelvű és feudálisnak mondható környezetben, amely az egész Horthy-korszakot és benne a helyi mikrotársadalmakat jellemzi, a helyi keresztény egyházközségi lapok irány- és mértékadók; a helyi notabilitások számára mindenképpen. Társadalmi vonatkozásban pedig ezek a notabilitások a meghatározók …” Jakab Attila 3 (Egyházfórum. Keresztény közéleti-kulturális folyóirat) Mi állhat a romániai magyarok elítélése mögött? Az utóbbi hónapokban több, a magyarságot és képviselőit is negatívan érintő döntést hoztak a romániai igazságügyi szervek, de hiba lenne ezek mögött egységes magyarellenes fellépést vizionálni. Az elmúlt hónapokban több olyan romániai bírósági ítélet is született, amelyben a magyar közösség prominenseit ítéltek el. A legutóbbi példa, hogy négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a román legfelsőbb 3 vallástörténész, a Civitas Europica Centralis Alapítvány vezető kutatója
