Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 20 15. JANUÁR 30. 12 csinált amerikai és magyar zenészekből a holokauszt-emlékév alkalmából. Az emlékév véget ért, a zenekar azonban Pesten van, és lehet remélni, hogy nem utoljára látjuk (Nsz) Végállomás „Bő 75 éve immár, hogy Friedrich von Hayek eszmefuttatása az államok közötti föderalizmus gazdasági és politikai jellegzetességeiről megjelent a New Commonwealth Quarterly 1939. szeptemberi számában. Elemzése szerint a föderáció egyben tartásához az egységes közgazdasági rezsim nélkülözhetetlen, de ez létre is jön, hiszen a három szabadság – az áru, a tőke és a munka szabad mozgása – magától ezt eredményezi. Ugyanakkor a nemzetállam – köszönet e három szabadságnak – már nem tudja alkalmazni azokat a gazdaságpolitikai eszközöket, amelyeket eddig alkalmazott, mi több, nem is tudja azokat áttelepíteni a föderáció szintjére, mert ezek az eszközök a közösség társadalmi szolidaritásának erejére épülnek. „Fizetne-e többet a francia gazda a műtrágyáért, azért, hogy kisegítse a brit vegyipart?”, teszi fel a költői kérdést Hayek. Ha pedig a föderáció nem képes reprodukálni a nemzetállamokban tapasztalható közösséget és az azzal járó szolidaritást – és nem képes, mert bürokratikus eszközei nem helyettesítik a közösségi szolidaritás erejét –, a nemzetállam kezéből kicsúszott gazdaságpolitikai eszköztár nem a föderáció, hanem a tőke ölébe hullik. Az ordoliberális Friedrich von Hayek persze üdvözölte az új mindenható, a nemzetállamok fölötti tőke eljövetelét. A pénzpiacok és a multinacionális cégek kifejezett örömére az Európai Központi Bank az elkövetkező tizennyolc hónapban havonta 60 milliárd eurót fog az euróövezet jegybankjainak átutalni, hogy aztán a jegybankok ebből a pénzből kötvényeket vegyenek. A program támogatói az övezet pénzhalmazának markáns bővítésétől a hitelezés bővülését, a kamatok további csökkenését, az árfolyam gyengülését, valamint az infláció felpörgetését remélik, ami szerintük a foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés beindulását hozza majd magával. De miért nincs növekedés, miért nem csökken a munkanélküliség? Az EKB mindkettőt a likviditás hiányával magyarázza, azzal, hogy elégséges forrás hiányában a bankok nem tudnak hitelezni, és hitel nélkül, mint tudjuk, nincs beruházás, beruházás nélkül pedig nincs növekedés. A magyarázatot azonban cáfolja a hitel iránti kereslet tartós hiánya, a kamatok nulla százalék felé haladása. A valós magyarázat egészen más …” Róna Péter (Nsz) A magyar-szlovák közös múlt eltökélt kutatója – interjú Demmel Józseffel Demmel Józsefnek fiatal kora ellenére már négy kötete megjelent. Az eseményeket munkáiban szlovák és magyar forrásokat egyaránt felhasználva közelíti meg, megkísérelve egyensúlyt teremteni közöttük. A Kor/ridor folyóirat felelős szerkesztőjével, az Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézetének tudományos munkatársával Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett kutatásairól … (ujkor.hu) Erélyes figyelmeztetés „Ma a kárpátaljai magyarság helyzete az egyik legfontosabb nemzetpolitikai kérdés az egyre inkább eldurvuló kelet-ukrajnai háborúban. Ezt határozottan ki kell mondani. Sokszor beszéltek arról az elmúlt években, hogy a kárpátaljai magyarság a legelhanyagoltabb határon túli nemzetrész, amelyről szinte alig esik szó, s amelyre szinte alig figyel oda valaki az anyaországból. A jelen helyzetben, a mozgósítások közepette, teljesen mellékesnek is tűnik, hogy alapvetően vitatkoznánk-e az ilyen állításokkal, vagy az igazságtartalmuk mellett érvelnénk, ugyanis kevéssé tartom valószínűnek, hogy ily módon szerettek volna az érdeklődés középpontjába kerülni. Mégis megtörtént. Ahogy megtörtént nem egész két évtizeddel korábban a jugoszláviai magyarsággal is. A két helyzet, a körülmények és legfőképp a fejlemények alakulása, az események menetrendje – kísértetiesen hasonlatos egymáshoz …” Szabó Palócz Attila (MH)
