Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 27. 15 egyedül Romániában tudtak megmaradni egyetlen párt keretein belül, és éppen azzal értek el valamit, hogy kormányra tudtak kerülni koalíciós partnerként szinte válogatás és ideológiai elkötelezettség nélkül, és olyan törvényekhez tudták segíteni Romániát, amelyek a kisebbségeknek (is) kedveznek. De mennyivel jobb lehetne a helyzetünk, ha tökösen ellenállnak! Már autonómia is lenne! A magyar és a román valóság egymásra kopírozásából egy különlegesen egyedi világnézet és választói magatartás alakult ki. Magyarország balkanizálódása, szélsőjobbosodása igazságos válasz az elmúlt 8 – 25 – 40 év balliberális diktatúrájára, ugyanezek a jelenségek a román közéletben az erkölcsi felháborodott magasabbrendűség szemszögéből tekintendők …” Krebsz János (Maszol.ro) Cserbenhagyva minden fronton „A múlt héten megkezdődött a részleges mozgósítás negyedik hulláma. Az ország vezetői, politikusok, a városi és járási hadkiegészítők parancsnokai unos-untalanul hangoztatott szólamokat – Ukrajna függetlenségéért, az államiságért és a nemzetért – szajkózva szólítanak fel minden 20 és 60 év közötti férfit, hogy vonuljon be, ne meneküljön a mobilizáció alól …” Szabó Sándor (KISZO) Egyesülés – szubjektív széljegyzetek „A kis unió, ahogyan a román köztudat őrzi és balzsamozza a 156 évvel ezelőtt történteket, valójában nem volt zökkenőmentes össznépi lelkesedés, sem a plenáris nemzeti akarat megnyilvánulása: Anglia, Ausztria és főként a Porta elutasító álláspontjához belföldön az akkoriban konzervatívnak nevezett körök ellenállása társult …” Rostás-Péter István (Szabadság) Nemzeti csend „Az utóbbi napokban hírt adott magáról a karácsonyi, álmos időszak után mind a két, a szlovákiai magyarokat megszólító párt …” Tokár Géza (Új Szó) Kell nekünk népszavazás(?!) „Február hetedikén az önálló Szlovákia történetének nyolcadik népszavazására kerül sor. Az előző hét közül egy, azaz egy volt érvényes, az európai uniós csatlakozásról szóló. Az is nagyon lécrezgető módon, 52,15 százalékos részvétellel. Jobb bele se gondolni, mi lett volna, ha az a 2,15 százalék akkor is inkább a kertészkedést választja …” Kocur László (Új Szó) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Mi tartott ilyen sokáig? Auschwitz minden harmadik áldozata magyar volt: a 430 ezer oda hurcolt honfitársunk közül több mint 300 ezren ott lelték halálukat. De Auschwitz-Birkenau az egyetemes történetben is az emberi brutalitás, a népirtás örök mementója lett. A koncentrációs tábor felszabadításának napja, január 27 2001-ben nemzetközi holokauszt-emléknap lett. De miért csak akkor? Laurence Rees történész, a második világháborúval foglalkozó BBC-dokumentumfilmek ismert író-rendezője próbál választ adni. A holokauszt-emléknap a nemzeti eseménynaptár egyik alappillére. Kinek lenne ellenvetése ez ellen? Mi lehetne fontosabb annál, hogy minden évben megemlékezzünk a holokauszt szörnyűségéről? A legtöbben tulajdonképpen úgy vélik, a holokauszt-emléknap a háború befejezése óta létezik. Ez azonban messze van az igazságtól. Az első holokauszt-emléknapot Angliában rendezték meg 14 évvel ezelőtt, 2001-ben, az Egyesült Államok pedig csak 2004-ben kötelezte el magát hivatalosan a borzalmakról való megemlékezés mellett, elismerve, hogy a holokauszt − amely szörnyűségében példátlan bűntett
