Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 4. 15 kormányzati ciklus végére el kell érni az egymillió új magyar (kettős, újrahonosított) állampolgárt. Mintha megszabták volna, hogy 2018-ra mennyi legyen a burgonya- vagy a kukorica termés! A kettős állampolgárság, nagyon rokonszenvesen, úgy indult, mint magánügy: aki akarja, megkaphatja. Azután közéleti dicsekvés, most pedig felülről irányított célszám lett belőle. Amíg kezdetben a magyar konzulátusokra igyekvők éltek a lehetőséggel, most a konzulátusok munkatársai telepednek ki falvakra és szerveznek jelentkezőket, szavaikkal elmosva azt az egyszerű igazságot, hogy a magyar nemzetnek az is tagja, aki Magyarországnak nem egyes vagy kettős állampolgára …” Székedi Ferenc (Maszol.ro) Hó alatt „Most is ugyanazt szeretnénk, mint huszonöt évvel ezelőtt –élhető, emberi életet. A remény, az akkori remény is átalakult, s talán maga a reménykedés is visszafogottabbá, szemérmesebbé vált. Hiszen bebizonyosodott, hogy nemcsak most, e hófuvásos napokban, hanem az elmúlt negyed században folyamatosan hó alatt lélegeztünk. Dermedten olykor, bizakodva legfennebb, hogy nem fagyásra ítélten …” Mózes László (Háromszék) Fideszes belharcok „A Fidesz szavazók elsöprő többsége, ha választani kellene egy Orbán vezette politikai erő és egy Orbán nélküli Fidesz között, habozás nélkül az előbbit választaná. Le is szögezte a tárgyilagosságáról híres elemző, hogy addig van fegyelem a Fideszben, amíg az alvezérek tudják, hogy Orbán egy másik, akár a semmiből életre hívott párt vezetőjeként is megverheti őket. A mostani adok-kapok inkább az emberi természetből, az igazság kimondásának belső indíttatásából fakad (legalábbis az egyik oldalon), semmint célracionális elemzésből. Sem Bencsik Gábor, a Krónika prominense nem remélhet semmi jót annak kimondásától, hogy nem azért mentek az emberek az utcára a Békemenet alkalmával, hogy egyes fideszes vezetők meggazdagodjanak, s Pokorni Zoltán sem attól, hogy pártvezetők urizálásáról szólt. Lázár visszalövése, miszerint az ilyen nyilatkozatokat tevők magukat gyengítik, vagy végzik ki, már sokkal kiszámítottabbnak látszik, legalábbis erre enged következtetni a nyilatkozat késleltetettsége, s Lázár cél- és karrierorientált politikai mozgása …” Borbély Zsolt Attila (Székely Hírmondó) Az nem úgy van – 2. Egyéni jogok és intézmények „A modern társadalmak alapvetése, hogy az egyének automatikusan, külön jogi aktusok nélkül rendelkeznek bizonyos jogokkal, amelyek csak különleges esetben csorbíthatóak, és amelyeket a társadalom intézményrendszere védelmez. Természetesen ma is akadnak, akik ezt többé vagy kevésbé kétségbe vonják, viszont bajosan tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az általuk kívánatosnak tartott rendszerben nekik maguknak nemhogy valami mellett érvelni nem volna módjuk, de jellemzően írni-olvasni is nehezen tudnának. Érdemes tehát elfogadni, hogy ilyen jogok léteznek; körüljárni, melyek ezek, és hogyan biztosítja őket a megfelelő intézményrendszer. Az „emberi jogok” gyűjtőnéven emlegetett fogalmakat általában három csoportba szokás sorolni. Az első kört a klasszikus, híres jognyilatkozatok tartalmazzák. Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat így foglalja össze: „Life, Liberty and the pursuit of Happiness”, vagyis az élethez, a szabadsághoz és a boldogságra törekvéshez való jog. Tételesen ezek közé szokás sorolni az élethez és a tulajdonhoz való jogot, a szólás és vallásgyakorlás szabadságát, a választójogot és a választhatóság jogát, a fizikai kényszerítés használatának tilalmát és a törvény előtti egyenlőséget, tisztességes eljáráshoz való jogot. Megismételjük, ezek a jogok nem valamiféle látható vagy rosszabb esetben láthatatlan szabály következményei. Egy modern államban első elv, hogy ezek külön deklaráció nélkül járnak mindenkinek, és korlátozásuk csak igen erős, különleges indokkal lehetséges. Mint ilyenek, ezek képezik egy modern állam intézményrendszerének alapját. Ezekben a jogokban közös, hogy meglétük és biztosításuk gyakorlatilag nem jelenti automatikusan pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatások nyújtását az egyes egyéneknek. Épp ezért gyakori változtatásuk nem tartozik a kormányzás napi feladatai
