Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 4. 9 befolyást biztosított volna Oroszországnak a kelet-európai országokban. A történet 2011-ben kezdődött, amikor kiderült, hogy Bulgáriában óriási palagáz-készletek vannak. A bolgár vezetők addig hajlottak a Déli Áramlat és az akkor még aktív uniós Nabucco-projekt felé is, hiszen mindkettővel javíthattak volna Bulgária energiabiztonságán (Bulgária Magyarországhoz hasonlóan csak Ukrajnán keresztül kap orosz gázt, és az ő ellátásukban sokkal nagyobb zavart okozott a 2009-es orosz-ukrán gázvita, mint Magyarországon). Viszont ha megkezdődött volna a palagáz kitermelése, Bulgáriának nem lett volna szüksége többé orosz gázra. Putyinnak gondot okozott, hogy az akkori bolgár vezetés, Bojko Boriszov első kormánya az amerikai Chevronnak adta a jogot a palagáz kitermelésére … (Nszv) Zeman megint megmondta Milos Zeman cseh államfő úgy véli, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök nem akar békés megoldást Kelet-Ukrajnában, s az ottani konfliktust erővel szeretné megoldani. A Právo című cseh baloldali napilapban szombaton megjelent interjújában Zeman azt mondta, hogy a jelenlegi ukrán politika kétarcú, az egyik arcát Petro Porosenko államfő, a másikat Arszenyij Jacenyuk kormányfő képviseli. Míg Porosenko "a béke embere lehet", addig Jacenyuk álláspontja kemény és hiányzik belőle a szükséges kompromisszumokra való hajlandóság. "Jacenyuk miniszterelnök néhány kijelentése alapján úgy vélem, hogy ő inkább a 'háború kormányfője', mert nem akar békés megoldást, amelyet az egész Európai Bizottság ajánl, a problémát erővel akarja megoldani" - hangoztatta a cseh államfő, aki már korábban is bírálta az ukrán kormányzat politikáját a kelet-ukrajnai felkelőkkel szemben (Nszv) Új évi beszélgetés Csáky Pál EP-képviselővel „Az Európai Parlamentben 2015-ben a magyar témák is az asztalra kerülnek” - mondja Csáky Pál a vele készített interjúban „…Az EU-ban nem minimumok kellenek, hanem hatékony kisebbségvédelem, a kisebbségi közösségek nyelveinek, kultúrájának, oktatási rendszereinek hatékony védelme, s ehhez megfelelő intézményrendszer. Erre kell felhívnunk a figyelmet, ebben az irányban kell elindulnunk. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az EP-nek nincsenek megfelelő jogkörei egy ilyen kezdeményezés elindítására, azokat is átgondoltan kell megszerezni. Jelen pillanatban a tagországok térfelén pattog a labda, s bizony kapásból fel tudok sorolni öt-hat olyan tagországot, amely kapva kap a kisebbségi minimum-témán és azt mondja, rendben, akkor tegyük meg kötelező minimumnak mondjuk a legnagyobb európai kisebbségnek, a roma kisebbségnek megfelelő minimumot. S máris akkora öngólt lőttünk, hogy szakad a háló. Más kell ide: az Európa Tanács által kidolgozott eddigi dokumentumok bevitele az EU jogrendjébe, az a hatékony út …” (Felvidék.ma) Csúcskonferenciát tarthatnak Ukrajnáról Az ukrán válságról tervezett csúcskonferenciáról egyeztetett pénteken a német, a francia, az orosz és az ukrán külügyminiszter. A csúcskonferenciára Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot a hét elején (KárpátInfo) Az EU-nak többet kell tennie a Brüsszel és Moszkva között ingadozó Szerbiáért „A Buridán szamaraként viselkedő, Moszkva és Brüsszel között ingadozó Szerbiáért az Európai Uniónak az eddigieknél többet kell tennie, ha vonzóbbnak akar tűnni a szerbek előtt. Ennek főként az az oka, hogy a szerbiai polgárok az uniós tagságra jelenleg a románok és a bolgárok perspektívájából tekintenek, akiknél a kisemberek életében nem hozott túlságosan érezhető (pozitív) változást a tagság”, vélik lengyel elemezők. A lengyel TVP közszolgálati adón sugárzott elemző műsorban arra figyelmeztettek, hogy Szerbiát, amely tárgyal ugyan az Európai Unióval, de amely ugyanakkor hősként fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hamarosan döntés elé állítják jövőjét illetően, s éppen ezért az Európai Uniónak az eddigieknél
