Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis

2015-01-22

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. JANUÁR

22. 13 szükség. Az Akadémia ki nem mondva most ez ellen lépett fel  Az Akadémia székházában

tartott teltházas szeánsz apropóját Horkay Hörcher Ferenc könyve adta … (Index) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

2

2 

 A jó USA  „Amikor az Egyesült Államok első magyarországi nagykövete, az öreg

Theodore Brentano bíró 1922-ben megérkezett Budapestre, hogy itt pihenje ki a sok évtizedes

bíráskodás fáradalmait, az USA pont úgy viselkedett, ahogy Orbán Viktor szerint kell neki. Woodrow Wilson elnök nem akart úgy viselkedni. A világháború után fél évig itt nyüzsgött

Európában, hogy összehozzon egy olyan világszervezetet, mely holmi egyetemes elvek nevében

korlátozza „a nemzeti” (értsd állami) „szuverenitást”, és nem engedi, hogy a nemzetállamok

azt tegyék a kisebbségeikkel, amit akarnak. Hogy a sérelmeket gyarapítsák, a viszonyokat

mérgezzék, s belesodorják a világot egy következő világháborúba. „Az ármányok többé nem

találhatnak menedékre, a sötét tervek bármikor napvilágra kerülhetnek, és azonnal

megsemmisülhetnek, amikor a világ elítélő véleménye elsöprő egyértelműséggel fog

kifejeződni.” Így szónokolt Wilson, aki nélkül valószínűleg létre sem jött volna a Népszövetség,

mely hivatott volt ellenőrizni az új közép- és kelet-európai államok békeszerződéseibe

beleszuszakolt kisebbségvédelmi cikket, miszerint „születési, nyelvi, faji vagy vallási különbség

nélkül” minden polgáruknak azonos jogokat fognak biztosítani …”





Révész Sándor (Nsz) 

 Párizsi nyilatkozat  „Már az is csoda volt, hogy Orbán Viktor egyáltalán jelen lehetett az

egymilliós párizsi felvonuláson. Többek között a Le Monde magyarázkodásra is kényszerítette a

francia elnöki hivatalt, hiszen a lap szerkesztősége értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a

köztársaság védelmében meghirdetett rendezvényen miként vehet részt a demokrácia egyik

alappillérének számító sajtószabadság közismert ellensége? De ha már ott volt, nyilatkozott a köztévé tudósítójának. Bár ne tette volna! Orbán Viktor a jelek szerint megfeledkezett róla:

ahogy a bűnözésnek nincs bőrszíne, a terrorizmusnak sincs vallása. A szélsőségesek által a nyílt

utcán kivégzett muzulmán vallású rendőr, Ahmed Merabet testvére könnyeivel küszködve

próbálta ezt bizonygatni. A kóser élelmiszerüzlet pincéjében pedig önnön életét kockáztatva egy

mali származású muzulmán fiatalember bújtatott el több embert a túszejtő elől. Emlékezzünk

meg arról a szíriai imámról is, akit a napokban fejeztek le az Iszlám Állam terroristái, mert

felszólalt a brutális vérengzés ellen. Az iszlámnak nem szerves része a terrorizmus. 2001.

szeptember 11-e után egy nyugati forgatócsoport a szent háborúról faggatott egy üzbég

imámot. A meginterjúvolt kerek perec kijelentette, hogy a dzsihád kizárólag önvédelmi háború

lehet. A Korán különben is ismeri „a Könyv népei” (ahl al-kitáb) fogalmát, s türelemre int a

zsidók és keresztények iránt. Az iszlám nevében gyilkolók a jelek szerint nemigen

tanulmányozzák saját szent könyvüket sem …”





Beck Tamás (Nszv) 

 Pajzsunk kultúránk  „Szép a forrás – fürödni abban! A nyugalom, a remegés. Egymást öleli

s kél a habban. Kecsesen okos csevegés. (József Attila, Ars poetica)  Ne

künk, kárpátaljai

magyaroknak olyan hely, olyan kor, olyan társadalompolitikai struktúra jutott osztályrészül,

melyben alapvető emberi dolgok átértékelődnek, módosul (beszűkül, más értelmet kap)

általánosan elfogadott funkciójuk. Mindez legérzékletesebben a nyelv, anyanyelvünk használata

kapcsán jelentkezik. Még a magyarlakta településeken sem beszélhetünk az anyanyelv

használatának teljes szabadságáról. A törvényi korlátok mellett ennek egyszerű köznapi

akadályai vannak. Tudományos alaptétel: a nyelv a társadalmi létezés elengedhetetlen feltétele. 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját