Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis

2015-01-21

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@

cecid.net 

 2015. JANUÁR

21. 12 V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

2

2 

 „Ezt a helyzetet csak diktatúrával lehetne megváltoztatni”  „A korábbitól gyökeresen eltérő gazdaságpolitikai módszerekre volt szükség 2010-ben” – mondta lapunknak Szalai Erzsébet közgazdász-szociológus, akivel nemrégiben megjelent Autonómia vagy újkiszolgáltatottság

című kötete apropóján a civil mozgalmakról és arról is beszélgettünk, kik lehetnek a

szövetségeseink Európában  „…Az unortodox gazdasági megoldások szüksége már a

világgazdasági válság 2008-as kitörése óta benne volt a levegőben. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy külső mozgásterünk – főleg a GDP növekedésében kulcsszerepet játszó

exportpiacaink – radikálisan szűkültek. Az új helyzethez való alkalmazkodáshoz szükséges külső források igénybevétele ugyanakkor már csak a maastrichti kritériumok szigorú betartási

kényszere miatt sem jelentett alternatívát. 2010-re olyan helyzet alakult ki, amelyben teljesen mást kellett csinálni, mint korábban …” (Nsz) 

 Roló a tudás szupermarketjén  „Fokozatváltás a felsőoktatásban – A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai címmel tett közzé tavaly, az év végén stratégiatervezetet

az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az elképzelés meglehetősen nagy vihart váltott ki. Arról

nincsenek pontos ismeretek, hogy milyen szakmai team készítette a dokumentumot. Az tudható,

hogy a Felsőoktatási Kerekasztal megvitatta, kormányzati döntésre alkalmasnak találta. Végre

„megszabadulhatott egy nagy nyomás alól” a felsőoktatásban dolgozók közössége, hisz

támogató egyetértését fejezte ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A

stratégiatervezet formálója volt a hök is, kár, hogy a nyilvánosság kevés tudomással bír arról,

hogy mivel gazdagították a tervezetet. Arról olvashattunk csak, hogy támogatták azt a törekvést:

az eddigieknél jóval több alap- és osztatlan szakon legyen központi ponthatár. Arról is

olvashattunk, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkár elégedett, s megígérte, hogy a végleges

stratégiában a tehetséggondozás, a bölcsészet és társadalomtudományi képzés nagyobb

hangsúlyt kap, valamint megvalósíthatónak tartják a feladatközpontú és kreditalapú

finanszírozást. Tervezik, hogy a stratégiát egy 145 pontos lista alapján projektekre és

tevékenységekre bontják. Az államtitkár sajtótájékoztatóján arról is kaptunk információt, hogy

az OECD-nek és Brüsszelnek is tetszett a stratégia, a dokumentumra – bár korábban kritikus hangot ütöttek meg – a „rektorok is rábólintottak”. Ez utóbbin egyáltalán nincs mit csodálkozni

…”





Sifter József

3 (Nsz) 

 A terror pártján  „Az időszámítás kezdetekor alapított kereszténység – onnantól, hogy Nagy

Konstantin idején kvázi államvallássá lett a Római Birodalomban – ezer éven át nagyjából

bírálhatatlan volt. Az első ismert ember, aki megpróbálta kritizálni (és túlélte a kísérletet),

Assisi Szent Ferenc volt. A Napfivér, Holdnővér Francescója radikális reformjavaslattal lépett

fel, de az egyházi közeg annak ellenére sem fogadta tárt karokkal, hogy állítólag maga az Isten

mondta neki egy látomásban: „menj, és javítsd meg a házamat, mert romba dől”. Mire a

következő reformer, Luther fellépett, az anyaszentegyház már pénzért árulta a bűnbocsánatot

és az egyházi hivatalokat (a püspökséget olykor olyanoknak is, akik felszentelt papok sem

voltak), maga Luther Márton pedig az Antikrisztussal azonosította a tévtanokhoz és a világi

hívságokhoz ragaszkodó akkori pápát. Nem tudjuk, kimerítené-e az egyházgyalázás fogalmát

Harrach Péter szerint, ha mindez ma történne – valószínűleg igen –, az viszont bizonyos, hogy a kemény kritika sokkal többet használt a vallási tanítás tisztaságának, mint előtte az ezredévnyi

csönd. És talán az is kijelenthető, hogy akik most a különféle vallásokkal kapcsolatos, akár

szélsőségesnek tűn

ő kritika szabadságáért harcolnak (esetenként az életüket is kockára téve), 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját 3 szociológus