Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 19 . 12 szabadságjogok. Az emberek – a jó és a rossz oldalával együtt – megélhették a hétköznapokban is, hogy mit jelent a demokrácia. Huszonöt évet nem lehet kidobni a magyar történelemből, már csak azért sem, mert akkor ezt a saját életünkből is ki kellene dobni. És ez lehetetlen. Tehát, ha a továbblépésen gondolkodik a magyar társadalom, vagy legalább a politikai elit, akkor ennek a huszonöt évnek a tudomásulvételével kell ezeket a töprengéseket elkezdeni. Ha ’89-ben megtette a magyar politikai elit, hogy nem dobott ki mindent a Kádár-rendszerből, hiszen ha nem is nagy számban, de voltak vállalhatónak tűnő elemei, miért gondoljuk 2015-ben, hogy a demokratikus köztársaságból mindent ki kellene dobni? A vállalható és vállalandó elemek vannak többségben ebből az időszakból … megkerülhetetlen a felelőssége azoknak, akik a 2010 utáni új politikai berendezkedést megalkották. Talán 2002 lehet a fordulópont, amikor a Fidesz elveszítette a választásokat, és nem alakíthatta meg a második kormányát. Ez olyan élmény lehetett Orbán Viktor számára, ami hozzájárulhatott a szembenállás felerősítéséhez, az olyan megoldások kereséséhez, amelyek minimálisra csökkentik a hatalom elveszítésének lehetőségét. Ezt el tudom képzelni. Félreértés ne essék, sem a baloldalt, sem a liberálisokat nem akarom teljesen felmenteni a jelenlegi helyzethez vezető felelősség alól, de a kirekesztő politikai értelmezés a 2000-es években elsősorban a Fidesz politizálását határozta meg. Különösen 2006 után, amikor az őszödi beszédet úgy kommunikálták, hogy vannak a jók és a rosszak, a kettő között pedig nincs átjárás. Ezt a megkülönböztetést „sikerült” jogszabályokba, törvényekbe is belefoglalni. A nagyobb baj ma már nem az, hogy a politikai oldalak nem kommunikálnak egymással, hanem az, hogy az újak, akik ezt a rendszert le akarják váltani, ugyanúgy éles nyelvezetet használnak, mint akik ezt fenn akarják tartani. A ’89-es rendszerváltás lényegi eleme a párbeszéd volt. Ennek a feltételei előbb-utóbb újra megteremtődnek. Ebben biztos vagyok. Az időszakot tekintve nem vagyok optimista. Akár hosszú évekbe is beletelhet …” ( http://www.boon.hu/ ) Ha nem megy helyben, központosíts „Azzal dicsekszik a pénzügyminiszterünk, mesés decentralizáció valósul meg azzal, hogy a megyei önkormányzatok helyett közvetlenül a pénzügyi tárca osztja fel s utalja ki ez évtől a községek, városok, megyei jogú városok számára a központi költségvetésből járó támogatást. Ha jól értjük, szubjektív szempontok, egyedi mérlegelés mellőzésével, néhány statisztikai adat alapján, minimum összegeket is meghatározva porcióznák a településeknek járó büdzsé-tortát. Érdekes romániai specialitás a központból végrehajtott decentralizáció, még jó, hogy a néhány hete hivatalába lépett Darius Vâlcov nem emlegetett egyenesen szubszidiaritást. Az kétségtelen, hogy az eddigi pénzosztó gyakorlat visszásságai némi magyarázattal szolgálnak e valójában centralizáló, egyféle meghatározott képlet alapján megvalósuló költségvetés-kiigazításra. Ugyanis a megyék többségében a pénzek szétosztása a kisebb-nagyobb települések között jobb esetben az adott megyéket irányító, alkalmi vagy tartós koalíciók politikai alkuinak megfelelően történt, történik, rosszabb esetben a kiskirályokként viselkedő, jelentős hatalommal felruházott megyei tanácselnökök kénye-kedve szerint. Ennek eredményeként voltak haszonélvezői és vesztesei – a választási eredményeknek megfelelően – a korrupció melegágyát is jelentő pénzosztási gyakorlatnak. (A változtatás összefügghet azzal a jelenséggel, hogy ma a megyei tanácselnökök jónéhánya börtönben, illetve előzetesben ül, esetleg még szabadlábon várja az ellene javarészt korrupciós cselekmények miatt indított nyomozás lefolytatását.) Nem véletlen, hogy az új szisztémában a pénzügyi tárca jóslata szerint egyes községek akár a korábbi szubvenció öt-tízszeresére is számíthatnak, aminek egyenes következménye, hogy a változtatásoknak kárvallottjai is lesznek …” Szűcs László (Erdélyi Riport)
