Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-17
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 18. 18 KMOSZ vezetősége, személyesen Feszty Dániel, és azóta a KMOSZ alelnökévé avanzsált BedeFazekas Zsolt, a torontói magyar rádió üzemeltetője, illetve Vaski Gábor, a torontói In Hungariam alapítvány elnökének elutasító állásfoglalása miatt, 2014 őszére véglegesen zátonyra futott. Az alábbi cikkemben most először, a nyílvánosság elé tárom ennek a kudarcba fulladt próbálkozásunknak állomásait, végsősoron a kudarc okait, és a kudarcból származó tanúlságokat. Cikkem lelki erőt és irányt próbál mutatni mindazoknak a kanadai magyaroknak, akik a fent említett okok miatt nagy létszámban kerülik a kanadai-magyar diaszpóra közösségi szervezeteit. A cikk bátorságra és társadalmilag felelős szerepvállalásra szeretné búzdítani mindazokat a kanadai-magyarokat, akik egy életerős, dinamikus, a politikai sokszínűséget bátran vállaló, Kanada liberális értékrendjét tiszteletben tartó, kanadai-magyar közösségi életet szeretnének végre létrehozni …” Dr. Göllner András 3 (Kanadai Magyar Hírlap) H H i i s s t t ó ó r r i i a a A történelem nem harci eszköz, hanem tudomány A középkorra nem jellemző az etnikai elnyomás „Évszázadokon át senkit nem zavart, ha az elpusztult magyar települések helyén román falvak létesültek, mert a pusztán maradt falu és határa értéktelen volt. Erdélyben az etnikai hovatartozásnak nem volt jelentősége. Demény Lajos akadémikus kutatásai alapján ismerjük az első román családok Marosszékbe telepítését. 1600 táján – a háborús pusztítások eredményeképp – itt is jelentős a népességfogyás, szükség van a munkaerőre, ezért 76 marosszéki székely falu 196 román család beköltözését engedélyezi. Hosszú évszázadokon át az erdélyi magyarok, románok és a szászok békességben éltek. Ez ma is megvalósítható lenne, ha az itt élők ismernék a propagandamentes történelmi múltat. Azonban a román nacionalisták folytatják az 1918-ban megkezdett nemzeti elnyomó, felszámoló politikát, melynek része az imaginárius történelem jogérvként való felhasználása. A románság többsége nem tudhatja, hogy a román nép a Balkán-félszigetről, illetve a két vajdaság – Moldva és Havaselve – területéről vándorolt Erdélybe. Nem tudhatják, hogy a középkorban nem volt etnikai elnyomás, a nyelvnek nem volt politikai jelentősége. Így például a székelynek és a magyarnak ugyanaz a nyelve, de külön rendi nemzethez tartozik. Székelyföldön, Szászföldön, a Vármegyékben csak a szabad jogállásúakat tartják székelynek, magyarnak, szásznak, a jobbágyok, a zsellérek nem tagjai a rendi nemzeteknek …” Kádár Gyula (Háromszék) 3 a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója, a montreáli Concordia Egyetem politikai tanszékének Emeritus rangú oktatója Author: Göllner András Göllner B. András a KanadaiMagyar Demokratikus Charta alapítója, országos szóvivője. Kettős – magyar és kanadai – állampolgár. Gyerekkorában, 1956ban került Kanadába. Egyetemi diplomáit Kanadában, nagydoktori diplomáját politikai gazdaságtanból a The London School of Economics egyetemen szerezte. Szakterületei: politikai gazdas ágtan és kommunikáció. Három könyv (Social Change and Corporate Strategy. Sttamford: IAP, 1983; Public Affairs in Canada. Montreal: IRPP. 1984; Canada Under Mulroney (ed. with D. Salee), Montreal: Véhicule Press, 1988.) és számos szakmai tanulmány, cikk sz erzője. A rendszerváltás óta gyakran jelennek meg írásai Magyarországon is, vezető napi lapokban, folyóiratokban. A montreáli Concordia egyetem politológiai tanszékén 1977ban kezd tanítani, ahol ma már Emeritus rangban oktat. A rendszerváltás első húsz é ve során idejét Budapest és Montreal közt osztotta, gyakran szerepelt előadóként is Magyarországon. Fontos szerepet játszott a kommunikációs szakma, a Public Relations, a társadalmi párbeszéd módszertanának, szellemiségének magyarországi fejlesztésében. Ö koordinálta Magyarország EU csatlakozásának első kommunikációs stratégiáját, és több államigazgatási kommunikációs fejlesztésben is részt vett Magyarországon. Göllner B. András Montrealban él, idejét írással, oktatással, zenéléssel tölti.
