Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis

2015-01-16

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. JANUÁR

16. 20 Ujhelyi szerint nemzeti koalícióra van szükség a határon túli ügyekben, és e tekintetben a jobboldali

képviselőkkel is késznek mondta magát a közös munkára. "Ezért is támogattam például Gál Kinga fideszes EP-képviselő társelnökké választását a csoportban" - jegyezte meg, és egyúttal emlékeztetett arra, hogy az elmúlt ciklusokban a korábbi szocialista EP-képviselő, Tabajdi Csaba a kisebbségi munkacsoport egyik társelnökeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a határon túli magyarok

képviseletében. 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a  Horvát lap: a boszniai horvátoknak semmi hasznuk nincs abból, hogy részt vesznek a

horvátországi választásokon Zágráb, 2015. január 15., csütörtök (MTI) – Semmi hasznot nem hoz a bosznia-hercegovinai horvátoknak, ha

részt vesznek a horvátországi parlamenti vagy elnökválasztásokon, sőt, emiatt rosszindulatú megjegyzések

céltábláivá válhatnak – írta csütörtökön a Jutarnji List című horvát napilap. A liberális lap egyik kommentátora kétségbe vonta, hogy a jobbközép erők által jelölt Kolinda GrabarKitarovic a határon túli horvátok szavazatainak köszönhetően nyerte volna meg a múlt vasárnapi elnökválasztást - ahogy az a szavazás éjszakáján tűnt -, s ez a tény kiemelkedően fontos szempont a legitimitását illetően. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a probléma nem létezik - írta. A szerző fel is teszi a kérdést, vajon akkor Kolinda Grabar-Kitarovic Horvátország elnöke, vagy minden horvát

elnöke, ahogy őt a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) köreiben nevezik. A boszniai horvátok a 90-es évek közepén kezdtek el a horvátországi választások részeseivé válni - írja a lap.

Ez kezdetben nemcsak a jobboldali HDZ szavazóbázisának bővítését szolgálta, hanem kifejezte Franjo Tudman

elnök területi igényeit is a többségében horvátok lakta Hercegovina irányában, e törekvésétől azonban Horvátország elállt a délszláv háború lezárása után. A lap emlékeztet arra is, hogy a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok nem a kitelepült diaszpórához tartoznak, hanem őslakos népesség. A januári elnökválasztásba való erőltetett bevonásuk a jobboldal részéről mégis erősen emlékeztetett arra a nyolc évvel ezelőtti forgatókönyvre, amikor Ivo Sanader akkori miniszterelnök 2007-ben megnégyszerezte a szavazóhelyiségek számát Boszniában, s két nappal a választások előtt a fényképével

plakátoltatta tele az országot, mintha nem is Zágrábban, hanem Szarajevóban versengett volna a hatalomért. Sanader idején a közvélemény-kutatók arról számoltak be, hogy a horvát lakosság kétharmada ellenzi, hogy a

határon túli horvátok szavazhassanak. Ellene volt még a HDZ-szavazók egyharmada is. A mostani választások

idején is hasonló reakciók voltak – közölték. A lap úgy vélekedett, hogy az elnökválasztás a határon túli horvátokból csupán áldozatot csinált, az ilyen

visszaélésektől pedig, minden horvát politikusnak tartózkodnia kellene. A Jutarnji List ugyanakkor nem tesz említést arról, hogyan éreznek ezzel kapcsolatban a boszniai horvátok. A szerző Grabar-Kitarovicnak és Tomislav Karamarkónak, a HDZ elnökének nyilatkozataira reagált. A

megválasztott elnök még a szavazás éjszakáján kijelentette: "Fejezzük be azt az utat, amit még az első horvát

elnök, Franjo Tudman kezdett el, és teremtsük meg a jólétet Horvátországban!" Majd hozzátette: harcolni fog a

Boszniában élő horvátok jogaiért. Karamarko pedig a győzelem mámorában azt találta mondani, hogy

Horvátország bele fog avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe. 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a  Bukaresti és budapesti irodát nyit a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2015. január 15., csütörtök (MTI) - Egy bukaresti és egy budapesti iroda megnyitásáról döntött

elnökségi ülésén a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara - közölte a kamara az MTI-vel. Az elnökség szerdai, kolozsvári üléséről kiadott csütörtöki közlemény szerint a két irodát március végéig

nyitják meg. Az elnökség szükségesnek ítélte meg, hogy a vegyes kamara jelen legyen a fővárosokban, hiszen - mint a közlemény fogalmaz - így hatékonyabban hozzá tud járulni a létrehozása óta megfogalmazott stratégiai

célja teljesítéséhez: a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, élénkítéséhez. A kamara azt is közölte, hogy a 2014-es év végén megszűnt a szerződése a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrtvel, mely alapján öt erdélyi irodát működtettek Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben,

Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Csighi Levente ügyvezető az MTI-nek elmondta, a kamara 2015-ben