Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-10
K ISEBBSÉ GI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 11. 14 érdekgazdasági politika burjánzik. A bénult külügy képtelen kezelni a kitiltási ügyet, késve és rossz kommunikációval reagált az ukrán válságra, nem tudta visszatéríteni a szövetségeseinktől távolodó és agresszív kormányzati irányt a helyes útra, a Századvéget és Fellegi alapítványát pedig milliárdok kilapátolására használta érdemi munka helyett …” Demeter Márta (Nszv) Pártnemzet és népi állam „A nemzetállami szuverenitás egy részének önkéntes feladása után a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint posztállami kísérlet, kettős strukturáltságot hozott létre. Pártnemzet és népi állam duális szerkezetében működik, amelynek történelmi gyökereiről korábban írtunk (Hadviselő demokrácia. Népszava, 2014. márc. 1.). Az újabb fejlemények erősítik megállapításunkat, miszerint a NER konszolidálása nem lehetséges. A Fidesz Magyar Polgári Pártnak előbb a retorikájában, majd a politikájában vált elhatároló tényezővé az idegenszívűek, a nemzeti oldal és a nemzetpolitika fogalma. A szavazatgyűjtéstől a hatalom megragadásáig vezető úton bizonyos kifejezések használata sokáig csak kommunikációs fogásnak tűnt, kevésbé látszott, hogy ez a nyelvpolitika egy későbbi uralmi rendszer megalapozását szolgálja. Orbán Viktor első kormányának működéséből nem lehetett következtetni arra, ami a Fidesz-KDNP 2010. évi kétharmados választási győzelme után bekövetkezett Magyarországon. A kétharmados parlamenti többség birtokában végrehajtott intézkedések iránya, módja és dinamikája azonban hamar világossá tette, hogy a kormányzó erők számára nem jelentenek korlátot az 1989. őszén kikiáltott harmadik köztársaság alkotmányos keretei, de a 2004. évben elnyert Európai Uniós tagság szerződéses kötelmei sem …” Benczik H. László (Nszv) Mi köze ennek az iszlámhoz? Gyöngyösi Csilla iszlám-kutató írása a politikai és a vallási iszlám különbözőségéről, az értelmezési keretek hiányáról és a lehetséges kiútról „A gyilkosságra nincs mentség. Ami a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt, azt nem indokolhatja semmiféle „előzmény”. Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy az iszlám ennyire nem bírja, ha humorizál valaki? Egyáltalán van-e köze mindennek az iszlámhoz? …” (Transindex) Érdemes volt elindulni… „Immáron negyedszázada, hogy Nagyváradon 1990. január 4-én napvilágot látott és azóta is a Bihar megyei újságolvasók kedvenc napilapja a Bihari Napló, mely egyben a Partiumban megjelenő magyar nyelvű napilapok közül a legnagyobb példányszámú. Amikor ezeket a sorokat írom, sohasem törekedem a saját személyemet, szerepemet előtérbe helyezni, inkább azokkal az eseményekkel foglalkozom, amelyek a lap körül történtek. Egyike vagyok annak a 22 munkatársnak, akik a ’89. decemberi változások után elhatározták, hogy 1990 januárjától a korábbitól teljesen eltérő napilapot szerkesztenek, s az újság nevét Bihari Naplóra változtatják; és az egyedüli vagyok, aki ma, 25 év után is itt dolgozom a szerkesztőségben. 1990. január 4-én mind szerkezetileg, mind tartalmilag teljesen megváltozott újságnak kell az olvasóink kezébe kerülnie, jelentették ki akkor a szerkesztőség tagjai. Ennek megvalósítása főleg annak köszönhető, hogy a szerkesztőség olyan személyekkel egészült ki, akiket korábban különböző okokból eltávolítottak az újságtól. Közülük kiemelkedik Stanik István szerepe: ő volt a fő mozgatórugója a változásnak, kezdetben mint vezető szerkesztő, 1990. március 1-jétől mint a lap főszerkesztője. Az ő meglátása nagyon sokat nyomott a latban, szakmai tudásának köszönhetően sokkal merészebben, nagyobb hozzáértéssel, profi módon lett szerkesztve a
