Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. december - Civitas Europica Centralis
2014-12-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. DECEMBER 20. 17 Palotaforradalom a tudományos akadémián A Szlovák Tudományos Akadémia (SZTA) csütörtöki, december 18-i rendkívüli közgyűlése leváltotta Jaromír Pastoreket, az intézmény elnökét. A kutatók elégedetlenek voltak az elnök érdekérvényesítő képességével, többek között a kormánnyal folytatott egyeztetések során. Pastorek leváltása akkor válik jogerőssé, amikor azt az államfő is jóváhagyja. Az SZTA elnökének leváltását a közgyűlés küldötteinek megközelítőleg 63 százaléka támogatta. Bírálói úgy vélik, az akadémia jövő évi költségvetése során folytatott tárgyalásain Pastorek gyenge érveket sorakoztatott fel, s miközben már hosszabb ideje tudott a tervezett 10 millió eurós karcsúsításról, ez ügyben nem foglalt időben állást. S bár a költségvetés végül marad az idei szinten, a kutatók szeretnének egy hosszabb távú, stabil, átlátható költségvetést, amely mellett hatékonyabban végezhetnék a munkájukat … (Felvidék.ma) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Orbán és csapata „Szinte naponta hasonlítják Orbán Viktort a nemzetközi sajtóban a török miniszterelnökhöz vagy az orosz elnökhöz. Ezt a szerzők azért teszik, hogy olvasóiknak legyen valami fogalmuk arról, miféle politikát is követ a magyar kormányfő. Kikkel van egy csapatban. Nem sértődhet meg emiatt O. V., hiszen ő nevezte ezeket az államokat (Törökország, Oroszország) modellértékű politikai példának. Szerinte ezek úgy és azért sikeres országok, mert nem követik a lejárt nyugat-európai, észak-amerikai liberális politikai modellt. Az elmúlt napokban ezek az államok ott vannak a világpolitikai hírek főcímeiben …” Miklós Gábor (Nsz) TANÍTHATÓ-E A TUDOMÁNY? 3 „A címben feltett kérdés a történettudomány és a történelemtanítás közötti kapcsolatra vonatkozik. Mielőtt gyorsan és elhamarkodottan igennel felelnénk rá, vegyük közelebbről is szemügyre a tudomány és az iskola viszonyának néhány elméleti és történeti problémáját. Fontos, hogy megjegyezzük, nem minden történetírás van szoros kapcsolatban az iskolával. A történelemtanítás ugyanis eredendően az állampolgári nevelés szolgálatában áll, tehát meghatározott értékek közvetítésére és berögzítésére irányul, egyszóval: identitáspolitikai funkciót teljesít. Ugyanakkor egyfajta tárgyi tudással is felvértezi a diákokat nemzetük és a tágabb világ múltjáról. A történeti kutatást azonban nem okvetlenül ez jellemzi, még ha a nemzeti történetírások fontos szerepet töltöttek is be a múltban (és töltenek be ma is) a közösségi, a nemzeti identitás konstruálásában és fenntartásában. Látszólag nincs tehát döntő különbség e tekintetben kutatás és oktatás között. Csakhogy: a történetírás állítólag tudomány, következésképpen alá van vetve a racionális megismeréssel szembeni szigorú követelményeknek. Ilyenformán nem az képezi tehát egyedül a dolgát, hogy tekintélyt parancsoló intellektuális igyekezetével kiszolgálja a hitszerű vélekedéseket. A történeti igazság már ez okból sem feltétlenül felel meg a helyesnek ítélt közösségi viselkedés és gondolkodásmód követelményének, amely történelmi referenciák felidézésével szeretné magát igazolni. A történelem tudományos búvárlása rendszerint a nemzeti múltra irányul, némi nemzeten, nemzetállamin túli kitekintéssel …” Gyáni Gábor (ÉS) MAGYAROK ÉS ROMÁNOK 4 „Az ezredforduló óta lecsillapodtak az etnikai szenvedélyek Erdélyben, pontosabban: a magyarok és a románok egymás elleni etnikai szenvedélyei. Az erdélyi magyar politikai osztály – vagy ahogy ott (érthetetlen okokból és nyelvileg helytelenül) 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját 3 a cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el 4 a cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el
