Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. december - Civitas Europica Centralis
2014-12-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. DECEMBER 8. 11 államosítsák vissza, és minden akadályt el kell hárítania - szükség esetén törvénymódosítással is -, az összes, vagyis 5168 kisajátításban maradt romániai egyházi ingatlan tulajdon- és használati jogának helyreállítása érdekében. A HHRF rámutat: az igazi bűncselekmény az, hogy Romániában az elmúlt 25 év alatt a kommunista rezsim által elkobzott egyházi tulajdonnak kevesebb mint az egyharmadát szolgáltatták vissza. A dokumentum szerint az a tény, hogy a négy történelmi magyar egyház a 2140 ingatlanából csak 1204-et kapott vissza, visszafordíthatatlan károkat okozott Románia legnagyobb, 1,4 milliós magyar kisebbségének, mert ezek az egyházak egy nemzedéken keresztül képtelenek voltak teljes körűen kifejteni tevékenységüket, és szolgálni közösségüket, ahogyan azt évszázadokon át tették. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány emlékeztetett arra, hogy az amerikai képviselőház Tom Lantos és Tom Tancredo kezdeményezésére még 2005-ben egyhangúlag elfogadta a 191-es számú határozatot, amelyben sürgette, hogy Románia gyorsítsa fel a zsidó közösség, a magyar történelmi egyházak és a görögkeleti egyház tulajdonának visszaszolgáltatását. A román hatóságok a mai napig figyelmen kívül hagyják ezt a határozatot. 2013. június 13-án 21 amerikai képviselő levélben kérte mások között John Kerry külügyminisztert, hogy gyakoroljon "erőteljes" nyomást a román kormányra annak érdekében, hogy az vessen véget "az igazságszolgáltatás megcsúfolásának", és maradéktalanul szolgáltassa vissza az elkobzott egyházi vagyont. A képviselők azt is szükségesnek tartották, hogy Kerry tiltakozzon az egyházi tulajdon restitúciójáról meghozott új román törvény ellen is, amely még a 2002-es azonos tárgyú, "hibás" törvényhez képest is visszalépést jelentett, és hogy kísérje figyelemmel a Székely Mikó Református Kollégium sorsát. A külügyminisztérium a július 9-i válaszában hangsúlyozta, hogy a romániai tulajdon-visszaszolgáltatás "kulcsprioritás" az amerikai kormány számára, és ezt az ügyet már rég felvetette Romániának. Az amerikai nagykövetség képviselői találkoztak Markó Attilával, és 2013. június 27-én hivatalos megfigyelőként részt vettek a Román Legfelsőbb Bíróság általi meghallgatáson. A diplomáciai tárca levelében az ígérte, hogy szószólója lesz egy "józan, a jogállamiságon alapuló" bírósági ítélet meghozatalának. Noha az amerikai külügyminisztérium szerint a román kormány azt hangsúlyozta, hogy nyitott az indítványaira a restitúciós törvény kiigazítása ügyében, Romániában nemcsak, hogy nem igazították ki a 2013. április 17-én elfogadott, 165-ös számú "retrográd" törvényt, de "az állítólagos bírói függetlenség mögé bújva" továbbra is üldözték a magyar református egyházat és a különleges bizottság tagjait. 2014. május 22-én a nyolc képviselő újabb levelet küldött Kerry külügyminiszternek, arra kérve őt, hogy az amerikai diplomáciai tárca továbbra is kövesse figyelemmel a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogával kapcsolatban, valamint a Markó, a Marosán és a Clim ellen indított eljárást. v v i i s s s s z z a a Francia belügyminiszter: nemzeti ügy az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni harc Párizs, 2014. december 7., vasárnap (MTI) - A francia kormány nemzeti üggyé kívánja tenni az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni harcot - mondta Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter vasárnap, néhány nappal azután, hogy egy fiatal zsidó párt azért bántalmaztak és raboltak ki, mert a támadók a származásuk miatt azt feltételezték róluk, hogy gazdagok. A hétfői antiszemita támadás helyszínén, a Párizs közeli Créteil egyik lakótelepén több százan tüntettek vasárnap. A megmozduláson elmondott beszédében a belügyminiszter elismerte, hogy Európa legjelentősebb, mintegy 500-600 ezer fős zsidó közösségét "a nyugtalanság érzése hatja át a valóságos szociális patológiával szemben". "A rasszizmus és az antiszemitizmus elleni harcot nemzeti üggyé kell tennünk, valamennyi érintett közigazgatási szerv, a képviselők, az egyesületek és a különböző vallások képviselőinek bevonásával" - hangsúlyozta a tárcavezető. A bűncselekmény ebédidőben egy lakótelepi lakásban történt, ahol egy 21 éves férfi 19 éves barátnőjével él. A három támadó abból a feltételezésből indult ki, hogy mivel a pár zsidó, van pénzük. A kesztyűt és álarcot viselő támadók megkötözték a párt, megerőszakolták a nőt, majd a lakásban talált ékszerekkel, bankkártyákkal és mobiltelefonokkal elmenekültek. Két férfit még aznap, a harmadik támadót szerdán őrizetbe vették. Azóta a nyomozás megállapította: a gyanúsítottak azért szemelték ki a párt, mert tudták róluk, hogy zsidók. A nyomozók azzal is gyanúsítják a három férfit, hogy november elején ők vertek meg ugyanezen a lakótelepen egy 70 éves zsidó férfit.
