Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. december - Civitas Europica Centralis

2014-12-06

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2014. DECEMBER 7. 22 3 helyi esetet. Húsz év múlva, a II. világháború poklában persze mindenki visszakívánta „a

boldog békeidőket,” az 1914 előtti világot, a kommunista uralom alatti Európában pedig a nosztalgia még erősödött is. Európa nyugati fele rájött, hogy a nemzetállamok rivalizálását,

háborúskodását jobb az együttműködéssel, Közös Piaccal, eltűn

ő határokkal váltani föl. A jólétből azonban sosem lesz elég, ha pedig akadozik a gazdasági növekedés, akkor mindenki

keresi az új megoldásokat, sőt jönnek az ábrándozók és a kuruzslók is. Ahol viszont „a jóléti

állam” csak ábránd maradt, ott a kiábrándultság kedvez a szélsőséges gondolkodásnak. Az autonómia igénye, vagy a teljes önállóság vágya mindkét esetben jelentkezik. Ahol az egyik nemzet tényleg elnyomja a másikat, vagy a kisebbségeket, ott fenyeget a robbanás, sőt könnyen

be is következik, ahogy a Balkánon történt az 1990-es években. De nem is kell elnyomás ahhoz,

hogy egy történelmi tartomány önmagát akarja igazgatni. 25 évvel ezelőtt Nyugat-Európa attól

volt hangos, hogy a centralizációt fölváltja a decentralizáció, a jövő nem az európai

szuperállamé, hanem a régiók Európájáé. Jugoszlávia véres háborúban, Csehszlovákia és – meglepetésre – a Szovjetunió békés úton szétesett. Jött a devolúció, Skócia, Wales és ÉszakÍrország autonómiája. A folyamat az Egyesült Királyságban itt most megállt, Belgiumban és

Spanyolországban viszont nem. És mi a helyzet Közép- és Kelet-Európában? …” Jeszenszky Géza írása a

Bécsi Napló

ban C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  KMKF-ülés - Zárónyilatkozat: november 15-e legyen a Magyar Szórvány Napja! Budapest, 2014. december 5., péntek (MTI) - A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF)

javasolja, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa a Magyar Szórvány Napjává november 15-ét, Bethlen Gábor

fejedelem születésnapját. Egyebek között ezt tartalmazza a fórum pénteki budapesti ülésen elfogadott

zárónyilatkozat, amelyben sikeresnek ítélik a külhoni magyarság részvételét a magyarországi választásokon. Az MTI-hez eljuttatott dokumentum alapján a résztvevők azt javasolják, november 15-e legyen az a nap, amikor az összefogás jegyében a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra, rendezvények,

híradások, előadások, konferenciák, és közösségépítő programok révén. Jelezték: Erdélyben 2011 óta, Kárpátmedence szerte pedig 2013-től ünnepelik a Magyar Szórvány napját ezen a napon. A KMKF üdvözli, hogy a május 6-án megalakult magyar parlament – Magyarország történelmében – az első képviselőház, amit az általános, titkos és egyenlő választójog alapján, a határon túli magyarság részvételével

választottak meg, és az egész nemzetet képviseli. A fórum eredményesnek tartja a külhoni magyar állampolgárok

részvételét a magyarországi választásokon, ami még teljesebbé teszi a magyarság közjogi egységét. A KMKF sikeresnek értékeli a magyar pártok szereplését a Kárpát-medence országaiban lezajlott parlamenti,

európai és helyhatósági választásokon. Külön értéke van annak, hogy az európai parlamenti választások

eredményeként nem uniós országok magyar közösségei, így a vajdasági és a kárpátaljai nemzetrészek is

képviselőt küldhettek Brüsszelbe - olvasható az ötoldalas dokumentumban. A tíz éve létrehozott plénum üdvözli, hogy a honosítási és visszahonosítási folyamat révén immár 680 ezer

honfitárssal, közülük 630 ezer esküt tett magyar állampolgárral bővült a magyar nemzet. A KMKF üdvözli a

magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzetegyesítést a határok átjárhatóságának javításával, benne a

határátkelők számának jelentős növelésével kívánja megvalósítani. A fórum támogatja a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait,

anyanyelvét szabadon használhassa, ugyanakkor tiltakozik a román hatóságok hozzáállása és ismétlőd

ő jogkorlátozó, megfélemlítést célzó intézkedései ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a bukaresti szenátusban

elfogadták azt a törvénytervezetet, amely bűncselekménynek minősítené, és magas pénzbírsággal büntetné a más

államok zászlóinak "szabálytalan" kitűzését Romániában. Reményüket fejezik ki, hogy a képviselőház nem

szavazza meg az erről szóló törvénytervezetet. Elítélik a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, amivel Románia

megsértette a saját alkotmányát, a demokratikus joggyakorlatot, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a