Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. november - Civitas Europica Centralis

2014-11-29

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2014. NOVEMBER 30. 21 "Amikor összehasonlítjuk a magyarországi és a romániai eredményeket nagyon jól látszanak azok a gócpontok,

amelyek esetleg büszkeségre vagy feszültségérzetre adnak okot. A büszkeségérzet mindenképpen abból

származik, hogy a toleranciaszint a korábbi vizsgálatokhoz képest láthatóan javul. Azok a feszültségek, amelyek a

románok és magyarok között voltak, a bemutatott vizsgálatok szerint, úgy tűnik, hogy enyhültek. Azt is

vizsgálatok mutatják, hogy kialakulóban van egy erdélyiség" - nyilatkozta az MTI-nek a rendezvény egyik

szünetében. Hozzátette, bánatra ad okot, hogy mind a magyar, mind a román vizsgálatok azt jelzik, hogy a roma kisebbség

kérdését egyik társadalom sem tudja megfelelően kezelni. "Úgy látom, olyan konfliktusgóccal állunk szembe,

amelyre érdemes lenne majd összehasonlító kutatásokat szervezni" - tette hozzá. Csepeli György reményének

adott hangot, hogy a kolozsvári szakmai tanácskozás által lehetővé válik a magyarországi és erdélyi

társadalomkutatók közös bekapcsolódása európai kutatási programokba. 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a  Németh Zsolt: a bűnt megbocsátani csak úgy lehet, ha megvallják Hetény, 2014. november 29., szombat (MTI) - Nem lehet a jövőben továbblépni, ha nem történik meg a múlt

lezárása. A bűnt megbocsátani csak úgy lehet, ha a bűnt megvallják - mondta az Országgyűlés külügyi

bizottságának elnöke szombaton a Felvidéken fekvő Hetényben, ahol a benesi törvények miatt kitelepített

lakosságra emlékező táblát avattak a református templomban. Német Zsolt kifejtette, a két ország között határátkelőhelyek létesülnek, hidak épülnek, energetikai

együttműködés alakul ki, tehát "ígéretesen fejlődnek a magyar-szlovák kapcsolatok". "Lassan eljön az ideje, hogy a megoldásra váró nehéz kérdéseket is felvessük, az állampolgárság kérdése, a

magyar nyelv megfelelő jogaiba való helyezése, a magyar oktatás helyzetének megoldása és a Benes-dekrétumok kérdésének megvitatása" - jelentette ki Németh Zsolt. A politikus rámutatott, a magyar alaptörvény "kötelez bennünket arra, hogy a felvidéki magyarságról való

gondoskodás a mindennapi életünk része legyen". Németh Zsolt köszöntőjét Lukács evangéliumából származó idézettel zárta, mely szerint "Jézus azt mondta,

amit fülbe súgva mondotok a belső szobákban, azt a háztetőkről fogják hirdetni". A politikus utalt a közelmúltban nyilvánosságra került titkosszolgálati és diplomáciai iratokra, és úgy vélte, ez

figyelmeztetés lehet mindazoknak, akik azt gondolják, "hogy meg lehet spórolni a bűnök megvallását. Nekünk

pedig legyen bátorítás, fejezzük ki az igazságról vallott nézeteinket minden úton és módon" - fogalmazott. Lucza Sára, Hetény MKP-s polgármestere emlékezetett arra, hogy településről 48 magyar családot telepítettek

át Magyarországra, sokan Mórra kerültek, illetve 64 családot Csehországba, az elűzött németek helyére

deportáltak. "A kitelepítéshez és jogfosztáshoz vezető Benes-dekrétumok Európa jogi szégyenfoltjai akkor is, ha ezt

Csehország és Szlovákia nem hajlandó elfogadni" - jelentette ki Túri Bálint, Komárom alpolgármestere, aki

szerint eltörlésük a nagypolitika felelőssége, míg a helyi közösségeké az emlékezés. Hozzátette, az Országgyűlés 2012-ben Molnár Atilla polgármester kezdeményezésére nyilvánította a

Felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. Az emléktáblát a Kecskés László Társaság és Komárom önkormányzata állította. Kecskés László helytörténész

volt a Klapka György Múzeum megalapítója, Révkomáromból telepítették Komáromba. Hetény (Chotín) Komáromtól 10 kilométerre északkeletre fekszik a mátyusföldi síkságon. A településen 1400

ember él, 95 százalékuk magyar anyanyelvű. A faluban magyar nyelvű óvoda és általános iskola működik.

Református temploma 1729-ben épült, mai alakját 1912-ben nyerte el. Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták

meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és

állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva. A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam - egyes rendeletek kivételével - megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az

Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak. 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a Készítette:

Boér Krisztina CEC © – MINDEN JOG FENNTARTVA