Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. november - Civitas Europica Centralis
2014-11-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. NOVEMBER 26. 13 és a Brüsszeli Szabad Egyetem társadalomtudományi és politológiai karának jelenlegi dékánja) „…Van valami közös a Berlini Fal leomlása és a jelenlegi, 25 évvel későbbi közép-európai fejlődés között, ez pedig a meglepetés eleme. 1989-ben senki sem számított a Berlini Fal leomlására (és) a dominó-hatásra, amely ennek nyomán kialakult. Az is meglepetés, ami most történik több közép-európai országban. Victor Ponta román miniszterelnök veresége (aki elvesztette az elnökválasztást Klaus Iohannis német etnikumú jelölttel szemben), az Orbán Viktor ellen irányuló hullám (magyarok ezrei vádolják a miniszterelnököt azzal, hogy korrupt köztisztviselőket alkalmaz, és a Kremlhez dörgölőzik), a civil mozgósítás a Cseh Köztársaságban (a csehek Milos Zeman ellen tüntettek, akit azzal vádolnak, hogy túl közel kerül a Kremlhez) – ez mind csupa meglepetés. Nyugat-Európában a hatalmon lévők szintén népszerűtlenek, de Közép-Európában a jóléti államok sokkal gyengébbek, a korrupció erősebb és a hatalom törékenyebb. Láttunk Bulgáriában utcai tiltakozásokat, amelyek megdöntöttek egy kormányt (a Bojko Boriszov vezette előző kormány 2013-ban mondott le az áram ára miatti tiltakozások nyomán). Ez olyasmi, ami soha nem történne meg Nyugat-Európában. Mindazonáltal a romániai helyzet specifikus. Magyarországon, úgy tűnik, Orbánnak nincs alternatívája. Nagyjából ugyanez vonatkozik a Cseh Köztársaságra és Bulgáriára. Romániában Iohannis megjelent alternatívaként, azt követő en, hogy az emberek megmozdultak, noha az oligarchák, a nagyon nagyhatalmú média és az ortodox egyház Pontát támogatta. Az elszigetelődési politika és a nacionalizmus fellángolása idején igencsak szokatlan, hogy egy lutheránus, egy nagyon kicsi kisebbség képviselője nyerjen …” (Galamus) Egy brit szaklap szerint Navracsics egyenesen szélsőjobboldali A The Art Newspaper című brit kulturális-mű vészeti szaklap online változatában jelent meg Gareth Harris írása: Újabb tiltakozások a szélsőjobboldali európai kulturális biztos ellen . Több civil szervezet azt mondja, továbbra is követelni fogja Navracsics Tibor, az EU oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyekben illetékes, újonnan kinevezett biztosának leváltását. Navracsics előzőleg Magyarország külgazdasági és külügyminisztere volt Orbán Viktor, az ország vitatott miniszterelnöke alatt. A jobboldali kormányt bírálták az Európai Parlamentben a polgári szabadságjogok állítólagos aláásása miatt. A Navracsics kinevezése ellen tiltakozó nemzetközi szervezetek között van az European Alternatives, a Civicus, az European Civic Forum és a Solidar. „Azért tiltakoztunk Navracsics kinevezése ellen erre a posztra, mert úgy látjuk, egy olyan ember kinevezése, aki ennyire kötődik a rezsimhez, nagyon rossz precedenst teremt, hiszen semmibe veszi mindazt, ami Magyarországon folyik; a magyar példa magában hordozza a kockázatot, hogy mások is másolni kezdik Európában, akik ellenzik a demokráciát és az alapvető jogokat” – mondta Niccolo Milanese, az European Alternatives nevű szervezet elnöke (Galamus) Orbán hirtelen a luxusprofit pártjára állt A Handelsblatt német üzleti lap a reklámadóról közölt cikket, a liberális Süddeutsche Zeitung pedig a magyar-amerikai viszonyról írt keddi számában. A Handelsblatt Orbán harca az RTL-lel címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását. Ebben idézetek szerepelnek Orbán Viktor miniszterelnöktől abból a beszélgetésből, amelynek alapján a lap interjút közölt hétfői nyomtatott kiadásában. A szerző kiemelte, hogy Magyarországnak szüksége van a külföldiek, különösen a németek beruházásaira, mert a kedvező gazdasági adatok ellenére messze van még a "közép-európai gazdasági szinttől". Hozzátette, hogy "Orbánnak hosszú távon tervező befektetőkre van szüksége, ezért abszurd az RTL-lel folytatott hatalmi harca" (Nsz) Vegyük komolyan „Barack Obama amerikai elnök egyik legközelebbi tanácsadója Samantha Power, aki egyébként az Amerikai Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is, november