Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. november - Civitas Europica Centralis
2014-11-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10. . +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. NOVEMBER 22. 18 szele, azoké, akik képesek voltak szembemenni az olajozott vörös gépezettel, és egy magát hivatalosan ortodoxnak tituláló országban egy protestáns kisebbségit juttattak győzelemre …” Willman Walter (Erdélyi Napló) A látszatkeltés színe és fonákja „Megtörtént, amit kevesen tartottak valószínűnek: Klaus Johannis, a protestáns szász győzött az ortodox román „nemzetállam” elnökválasztási küzdelmében. Annak ellenére, hogy ellenfelei minden bevethetőt bevetettek a vallásos, és nemzeti érzületre való apellálástól a teljességgel légből kapott fekete propagandáig. Aradon és Temesváron olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyekre Tőkés Lászlót is odamontírozták a PDL-s csapat prominensei mellé. Aradon a Direct Arad című kiadvány a Klaus Johannis a Băsescu–Tő kés-kormány előkészítésén fáradozik, újabb fizetés- és nyugdíjcsökkentés várható című cikkében nem kevesebbet állított, mint hogy Tőkés László lesz a Johannis által kinevezendő, Traian Băsescu vezette új kormány miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere. Jól bevált baloldali technika ez, diabolizálni egy közéleti vagy történelmi figurát, majd ellenfelünk nyakába varrni a vele való szövetkezést. Működik ez a szélsőségesnek bélyegzett pártok vonatkozásában, de egész ideológiák viszonylatában is. Lásd: nemzetben való gondolkodás = nacionalizmus, nacionalizmus = sovinizmus, sovinizmus = rasszizmus, s aki rasszista, az már akár náci is lehet. Aki szót emel a nemzeti érdekek mellett, egyből ott találhatja magát Hitler és Mussolini társaságában …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) Újratervezést! „A választók mélyreható változást akarnak. Ezt minden politikai szereplőnek tudomásul kell vennie, s le kell vonnia a következtetéseket a választások eredményéből – jelentette ki hétfőn, megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján Klaus Johannis. Míg egyesek valóban reflektáltak – ha csak deklaratív szinten is (még a vesztes Ponta is úgy vélte: az SZDP most jobban teszi, ha hallgat és megpróbál úgy megváltozni, ahogy az emberek, nem pedig egyes vezetői szeretnék) –, addig Kelemen Hunor hétfői nyilatkozatával még jobban elmélyítette a szakadékot az erdélyi magyarok és az RMDSZ között. Kelemen megint bebizonyította – ha egyáltalán szükség volt erre –, hogy fiatal kora ellenére lejárt szavatosságú politikus, aki képtelen felvenni az erdélyi magyarság ritmusát, nem hajlandó tudomásul venni közössége valós igényeit és óhaját, akit a hataloméhség és az opportunizmus vezérel, aki képtelen ledobni magáról a balkanizmus kötelékét, akit még az általa képviselt közösségtő l kapott jókora saller sem tudott valóságra ébreszteni, és akinek ámokfutásai nemhogy nem tolják előre a közösségi érdek-szekeret, hanem egyelőre felbecsülhetetlen, káros következményekkel járó akadályokat gördítenek annak útjába. Románia újkori történelmének hajnalán – elnöke révén – az RMDSZ olyan állásfoglalást küldött a köztérbe, amivel a szövetség még azt a pirinyó hitelességét is lenullázta, amit számomra érthetetlen módon, de valami csoda folytán idáig sikerült konzerválnia. Kelemen szavaiból lerí az intoleráns, szűk látókörű arrogancia és irigység. Szerinte az, hogy a magyarok közel 80 százaléka Johannisra szavazott, „fontos üzenet a megválasztott elnök számára, a labda az ő térfelén van, bizonyítania kell, viszonoznia kell az erdélyi magyarok bizalmát” …” Kerekes Gyula (Háromszék) Ki fürödhet be? „Klaus Werner Iohannis Románia elnökévé választása óriási eufóriát váltott ki ország és Európa-szerte. Öt nap alatt Iohannis lett a média sztárja. Nicolae Ceausescu személyi kultuszának ideje óta embert és családját ennyit nem istenítették, mint Iohannisét. Az erdélyi magyarság egy része Iohannis győzelme után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezérkarának lemondását is követeli. Az RMDSZ ugyanis arra biztatta választóit, hogy lelkiismeretükre hallgatva szavazzanak, azonban a kampány utolsó napjaiban igyekezett meggyőzni az erdélyi magyarokat, hogy mégis inkább Victor Pontára szavazzanak vagy ne menjenek el szavazni. (Ezzel szintén Pontát juttatták volna előnyhöz.)