Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. november - Civitas Europica Centralis
2014-11-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. NOVEMBER 12. 18 Az országban élő kisebbségekről és sok más, az ország jövőjét érintő kérdésről nem esett szó a veszekedős hangvételű, kapkodó, a moderátor kezéből gyakran kicsúszó műsorban. Az nem derült ki, hogy a következő napokban lesz-e újabb televíziós vita Ponta és Johannis között. A román választópolgároknak vasárnap kell eldönteniük, melyikük lesz Románia elnöke a következő öt évben. v v i i s s s s z z a a Az albán miniszterelnök nem támogatja Nagy-Albánia eszméjét Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2014. november 11., kedd (MTI) - Nem Nagy-Albánia, hanem egy "Nagy-Európa" eszméjéről álmodik az albán nép - jelentette ki kedden a dél-szerbiai Presevóban Edi Rama albán miniszterelnök. Kiemelte: hétfőn Aleksandar Vucic szerb miniszterelnöknek is világosan kifejtette, hogy az albánok nem NagyAlbániáért, hanem egy olyan Nagy-Európáért harcolnak, amely magában foglalja az összes albánt és minden albánok lakta területet. Rama kedden a Presevó-völgyben lakó albánokkal találkozott, akik "Köszöntjük, miniszterelnökünk" feliratú táblákkal és felkiáltásokkal üdvözölték. A helyiekkel folytatott beszélgetése során elhangzott: eljött a pillanat, hogy mindenki túllépjen a gyűlölettel és kicsinyességgel teli múlton, és szélesebb utat nyissanak Szerbia és Albánia együttműködésének. Hozzáfűzte: a két országnak akadnak nehézségei az együttműködés területén, de folytatni kell a párbeszédet, mert csak így védhetők a Szerbiában élő albánok egyenjogúsági törekvései. Rama Nagy-Albániára vonatkozó kijelentése nem előzmények nélküli. Hétfői belgrádi "provokatív" kijelentései után - amikor vendéglátóival mit sem törődve következetesen Koszovó függetlenségéről beszélt - Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kijelentette: nem érti, mi köze lenne Albániának vagy az albán miniszterelnöknek ahhoz a területhez, "Koszovó Szerbia része", és ezt az alkotmány is rögzíti. Később újságíróknak még azt mondta: "a Nagy-Albániáról szóló mesék nemcsak a mi rémálmaink, hanem lehet, hogy egyesek hiábavaló álmai is". Nagy-Albánia eszméje sérti a szerbeket, mert az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánok egy államban való egyesítését jelentené. A szerbek pedig a többségében albánok lakta Koszovó függetlenségét sem ismerik el. Az albán miniszterelnök október 22-re tervezett látogatását is azért halasztották el néhány héttel, mert október 14-én a szerb-albán labdarúgó Eb-selejtezőn máig ismeretlen személy távirányítású quadrocopterrel (négyrotoros távirányítható helikopter) Nagy-Albániát ábrázoló zászlót irányított a pálya fölé, ami miatt dulakodás tört ki, és megszakították a meccset. Az akkori provokációval összefüggésben többek között az albán miniszterelnök testvére, Olsi Rama is gyanúba került. Hétfőn 68 év után először látogatott magas rangú albán politikus a szerb fővárosba. A vihart okozó kijelentések ellenére Edi Rama várhatóan december 15-én ismét Belgrádba utazik, hogy részt vegyen a kínai-kelet-európai csúcstalálkozón. v v i i s s s s z z a a A szlovákok kevésbé elégedettek a rendszerváltással, mint a csehek Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2014. november 11., kedd (MTI) - A csehek és a szlovákok mérsékelt többségének meggyőződése, hogy az 1989-es rendszerváltás pozitív változásokkal járt. Ugyanakkor a szlovákok kevésbé elégedettek az eredményekkel, mint a csehek - derült ki abból a felmérésből, amelyet Csehországban és Szlovákiában közösen készített a prágai akadémiai közvélemény-kutató intézet és a pozsonyi társadalmi kérdések intézete. A kedden Prágában nyilvánosságra hozott adatok szerint a csehek 61 százaléka és a szlovákok 51 százaléka meg van győződve arról, hogy érdemes volt leváltani az egykori szocialista rendszert. Mindkét ország lakossága, amely 1989-ben még a közös Csehszlovákiában élt, a 20. századi nemzeti történelme kiemelkedő eseményének tartja az 1989-es rendszerváltást. Csehországban ennél jobb értékelést - 62 százalék - csak az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) kapott. A szlovákok a rendszerváltásnál többre tartják önálló nemzeti államuk megalakulását (1993) és a fasisztaellenes Szlovák Nemzeti Felkelést (1944) is. Az első Csehszlovák Köztársaságot kiemelkedő eseményként a szlovákok 53 százaléka jelölte meg.
