Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. október - Civitas Europica Centralis
2014-10-20
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. OKTÓBER 20. 13 mai társadalom egyik jellemzője, hogy az egyéni sikert, az önzést, az individualizmust dicsőíti. Listák készülnek a világ és az országok leggazdagabb embereiről. És ha mögé nézünk a legnagyobb vagyonok keletkezésének, akkor gyakorta nem emberi erények, hanem ügyeskedés, sokszor erőszak, mások rovására, kárára való cselekedetek állnak a kezdeti lépések mögött …” Vajnai Attila (Nsz) Putyin szorongatása „Egyes közvélemény-formáló erők – mint például a CNN hírtelevízió – már-már apokaliptikus látomásokat festenek fel Putyin és Oroszország jövőjéről. Az indok a kőolajár valóban drámai, jó húszszázalékos csökkenése. A hordónkénti ár minden egyszázalékos süllyedése becslések szerint mintegy 1,75 milliárd dollártól fosztja meg az orosz államháztartást. Rárakódik minderre az orosz nemzeti valuta árfolyamának húszszázalékos (importdrágító) csökkenése a dollárhoz képest, továbbá az orosz tőzsdeindex és az orosz olajcégek tőzsdei jegyzésének folyamatos süllyedése. Az orosz állami jövedelmek fele az energiaexportból származik. Ami jó időkben nagyon jó, rossz időkben nagyon rossz …” Aczél Endre (Nsz) Spiegel: csak kozmetikázott a kormány A magyar médiatörvény hatásairól közölt elemzést a német Spiegel Online hírportál tegnap, " Korlátozott véleménynyilvánítási szabadság - mi lett valójában Magyarország médiatörvényéb ő l?" címmel. Mint írták, a " hírhedt " médiatörvény 2010es életbe lépése óta Magyarországon - Európ a közepén - " uniformizálták a közszolgálati adókat ", és most - utaltak a reklámadóra - " a kereskedelmi adók következnek ". A portál szerint a reklámadóval a magyar kormány megpróbál " elbánni " a magántulajdonban lév ő független médiával. Az Origónál történt f ő szerkeszt ő váltásáról azt írták, már nem tabu a " célzott kormányzati beavatkozás " sem a szerkeszt ő ségek munkájába (Nszv) Elszigetelt ország? „Mintegy mellékszálként hangzott el az ATV h íradójában, a kit ű n ő külpolitikai újságíró, Bombera Krisztina washingtoni tudósításában, hogy az Orbánkormányra várhat még egy nagyon kellemetlen, nagyon súlyos diplomáciai következmény. A friss botrány, a "tízek" kitiltásán túl az északamerikai földrész r ő l. Nem tudtunk róla, vagy csak nagyon kevesen, hogy az Óceánon túl létezik egy érdekes szervezet vagy tömörülés, a neve Demokráciák Közössége. Ahogyan kiderült, amerikai demokraták alapították, nem hivatalos szervezet, inkább amolyan érzelmi jelleg ű , az eszme és a gyakorlat védelmében. Meghívták Magyarországot, és három éve, beválasztották a kormányzó tanácsba is, ha jól értjük, a vezet ő ségbe. Néhány hónapja - ez is Bombera tudósításából derült ki - a Közösség alaposabban vette szemügyre, hogyan is alakul Orbán Viktor kormányzata alatt a Dunamenti demokratikus gyakorlat. Az alaptörvény elfogadásától, általában a jogrendszer alakulásán keresztül a holokauszt megítéléséig, szinte mindenütt, ahol emberi jogok, szabadságok kerülnek szóba. A vizsgálat, ha egyá ltalán ennek nevezhet ő , nem éppen rokonszenves következtetésekre jutott. Decemberben t ű zik majd napirendre a kérdést, szóba jöhet tagságunk is. Maradhatunke a kormányzó tanácsban, egyáltalán a Közösség résztvev ő i, mi legyen? Bombera szerint azt szeretnék igazán, ha maga az Orbánkormány lépne ki önként és énekelve, ne legyen szükség újabb frontot nyitni, vonulna vissza. Ha így történnék is, aligha volna visszhang nélkül az egész …” Várkonyi Tibor (Nszv) Vissza a Balkánra „Stefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa közzétette a szokásos évi jelentést a tagjelölt és a jelöltségre pályázó országok helyzetéről. A mellékletekkel együtt több száz oldalas anyag "előrehaladást" tapasztal az érintett országok többségében a közigazgatás és a demokratikus intézmények uniós harmonizációja terén. Ezek az éves jelentések rendszerint tapasztalnak valamilyen előrehaladást, de az esetleges bővítésről, új tagállam felvételéről végső soron mindig politikai megfontolások döntöttek. Különösen feltűnő volt ez akkor, amikor Bulgáriát és Romániát hét évvel előbb vették fel, mint a minden tekintetben fejlettebb
