Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. október - Civitas Europica Centralis

2014-10-13

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..   +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2014. OKTÓBER 13. 12 

 Szükség van a közösségépít

ő rendezvényekre  „Szükség van olyan rendezvényekre, ahol találkozhatnak és kötetlenül beszélgethetnek az emberek. Ezt támasztják alá az elmúlt hetek eseményei is. Legyen szó a csúzai szüreti mulatságról vagy a laskói paprikafesztiválról, mindre szükség van. Ezeken és a hasonlókon rég nem látott ismerősökkel és rokonokkal találkozhatunk. És noha csak pár kilométeres távolságra élünk egymástól, mégis csak az ilyen alkalmakkor tudunk egymással szót váltani. Mert nincsenek már azok az események, amelyek régen összehozták az embereket: a disznótorok, az aratás, a cséplés, a szüret, és egyre kevesebb a lakodalom és bál is. Régen ezek mindegyike olyan társas összejövetelnek számított, melyre akár egy egész éven át készültek a családok. Akkoriban ezek egy-egy kisebb közösség ünnepi alkalmai voltak, a bálok és a lakodalmak a legtöbbször az egész falué …”





Micheli Tünde (ÚMKÚ) C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  Pásztor: „érdemben lehet beszélgetni a második világháború történéseiről” Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2014. október 11., szombat (MTI) – A történelmi kutatások és a társadalom sikereként értékelte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt, hogy ma már érdemben lehet beszélgetni a második világháborúban és azt követően a Vajdaság területén elkövetett magyar és szerb atrocitásokról. A politikus a 70 éve történt... A magyarságot ért atrocitások a történelmi Délvidéken című tudományos konferencián szólalt fel szombaton Szabadkán. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy erről a témáról mindig mindenkivel lehet beszélni, mert még mindig „nagyon nagy a tudatlanság”. Szerinte a szerb és a magyar köztársasági elnök tavalyi csúrogi főhajtása a magyar és a szerb áldozatok előtt, a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság munkája, illetve a kutatások újabb és újabb impulzusokat adnak arra, hogy ez a közösség most már abban a helyzetben van, hogy az értelmiségi és a politikai közbeszédben „értelmesen lehet beszélni” erről a traumáról. Emlékeztetett arra, hogy a szerb parlament tavaly elfogadott egy állásfoglalást, amelyben elítéli a kollektív bűnösséget. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy van még tennivaló: a három vajdasági település – Mozsor, Zsablya, Csúrog – lakosságát kollektíven bűnösnek nyilvánító kormányrendeletet nem helyezték hatályon kívül, és vannak a rehabilitációs, valamint a vagyon-visszaszármaztatási ügyekben is fennakadások. Aláhúzta azonban, hogy a folyamat most már visszafordíthatatlan. Pásztor kiemelte, hogy a történelmi eseményekkel való szembenézés, a konklúziók levonása, az ezekből való építkezés igenis a politika homlokterében kell, hogy álljon. Szerinte a konferencia résztvevői azonosulnak azzal a meggyőződéssel, hogy a bűn mindig egy emberhez köthető, mindig büntetést érdemel, és nincs kollektív bűnösség, azaz nem következhet be újra az, hogy valaki azért fizet az életével, a szabadságával vagy a vagyonával, mert egy közösséghez tartozik. Hozzáfűzte, hogy ez a megállapítás nemcsak a nemzeti közösségekre, hanem minden kisebbségre vonatkozik. Elhangzott, hogy az utóbbi három évben a levéltári iratanyagok kutatása mellett a még élő szemtanúkkal készítettek interjúkat az akadémiai vegyes bizottság tagjai, az eredményeket pedig igyekeztek minél szélesebb körben ismertetni. Most a feltárt anyagok digitalizálása, elemzése és rendszerezése folyik. Ehhez kapcsolódóan Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatója a feltárás állomásairól számolt be. A történész vegyes bizottság és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács megállapodását követően a VMMI kezdett adatgyűjtésbe. Adatbázisukban 16 628 áldozat neve szerepel, közülük 6023-an magyarok, több mint kilencezren németek, a többi más nemzetiségű áldozat, illetve vannak azonosítatlan személyek is. Hozzátette, hogy az egyesített szerb nyelvű adatbázisban, amely az 1941-48-as időszak áldozatainak adatait tartalmazza, 83 899 név szerepel, ebből 38 998 a vajdasági áldozat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására. Zakar Péter, a Délvidék Kutató Központ elnöke szerint a második világháborúban és azt követően kivégzett áldozatok felkutatása európai ügy. "Ez nem azt jelenti, hogy a magyaroknak és a szerbeknek ne lenne kötelessége